A pápának nincs ellenére a latin misézés

2007. július 2. 08:00

XVI. Benedek pápa lehetővé teszi, hogy a római katolikus egyház istentiszteleti szertartásait latinul tartsák, mint az évszázadokon keresztül a II. Vatikáni Zsinatig (1962-65) gyakorlat volt.

Korábban

Új szentekkel bővült a katolikus panteon

Eltörlik a pokol tornácát

Boldoggá avatják a szamurájokat

Visszaállíthatják a tridenti misét

A szentatya önszántából (motu proprio) enyhít azokon szigorító intézkedéseken, amelyek a latin nyelvű misézésre vonatkoznak. Az erről készült dokumentumot szerdán a bíborosi testület egy viszonylag szűk körével vitatta meg. A latin nyelvű misézést lehetővé tevő pápai rendeletet várhatóan a héten küldik el a világ katolikus egyházmegyéinek a vezetőihez, vagyis valamennyi püspökhöz, és ekkor válik kötelező érvényűvé.

XVI. Benedek ezzel a döntésével, amelynek tartalmáról a Vatikánban már hónapok óta folyt a vita, végeredményben a római katolikus egyház megreformálását célul kitűző, XXIII. János és VI. Pál pápa nevéhez fűződő II. Vatikáni Zsinat szellemét törli el, ha csak jelképesen is.

Ezen a zsinaton vált ugyanis központilag elfogadottá az anyanyelvi misézés, amely a XVI. században élt V. (Szent) Pius pápa misézési rendjét váltotta fel. Ennek a döntésnek a következménye volt, hogy a francia Marcel Lefebvre érsek vezetésével az egyházon belül egy csoport szembeszállt a Szentszékkel. A francia főpapot II. János Pál pápa 1988-ban kiközösítette.

Ratzinger pápa misézési rendjének pontos tartalma még nem ismeretes, és az egyházi vezetők szorongva várják, hogy az egyházfő milyen mértékű változtatások mellett döntött.

(Múlt-kor/MTI)