2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A Vaslady volt a falklandi háború nyertese

2007. június 15. 15:00

Huszonöt éve, 1982. június 14-én fejeződött be a Falkland-szigetek birtoklásáért vívott brit-argentin háború. A terület birtoklása feletti vita azonban a mai napig nem jutott nyugvópontra az érdekeltek között.

Fogatlan oroszlán helyett Vaslady állt az ország élén

A mintegy 12 ezer négyzetkilométernyi, két főszigetből, és 200 - többnyire lakatlan - szigetecskéből álló szigetcsoportot az angol John Davis fedezte fel 1592-ben, - mai neve a 17. század végéről való. A keleti főszigeten a franciák, a nyugatin az angolok hozták létre az első telepeket a 18 század közepén. Miután a francia kolónia átkerült spanyol kézre, a terület 1767-től 1770-ig a spanyol koronához tartozott Las Malvinas néven, majd 1771-től 1820-ig angol, 1820-tól 1833-ig pedig argentin fennhatóság alatt állt. Azóta Londonból irányítják e területet, amelyhez közigazgatásilag még kb. 8 millió négyzetkilométer, 2400 km hosszan elnyúló brit fennhatóságú övezet tartozik az Atlanti-óceán déli részén, magában foglalva Dél-Georgiát, a Déli-Sandwich szigeteket, a Shag- és a Black-zátonyokat.

A jobbára csak állattenyésztésre alkalmas, de halban - s mint újabban kiderült olajban - gazdag szigetekre Argentína 1833 óta formált - s formál ma is - jogot a spanyol örökségre hivatkozva. Hasonló történelmi vonulatot a brit érvrendszer is felsorakoztatott, miközben utalt a status quóra, a helybéliek önrendelkezési jogára, s mindenekelőtt arra, hogy az 1982-ben mintegy 2000 (ma már 3000) szigetlakó ragaszkodik brit állampolgárságához.

A Falkland-szigetek visszahódításának 25. évfordulójára emlékeztek csütörtökön Nagy-Britanniában és a szigetcsoporton. A hazai megemlékezéseken jelen volt a brit uralkodó is; a szigetek fővárosában a királynő egyik fia képviselte a koronát. A csütörtöki nagy-britanniai megemlékezések központi helyszíne a Londontól nyugatra fekvő Pangbourne kisváros volt, ahol a Falkland-szigeteken elesett brit katonák tiszteletére emeltek emlékkápolnát. A rendezvényen megjelent II. Erzsébet királynő, a brit hadsereg főparancsnoka, valamint Tony Blair jelenlegi kormányfő és a 82 éves Lady Margaret Thatcher, aki a háború idején volt Nagy-Britannia miniszterelnöke. Megemlékezést tartottak Stanley-ben is, ahol a központi háborús emlékműnél mások mellett Eduárd herceg, a királynő legfiatalabb fia koszorúzott. A királyi családból az uralkodó másodszülött fia, András yorki herceg vett részt a negyedszázaddal ezelőtti háborúban. András annak idején komoly megbecsülést szerzett azzal, hogy a királyi haditengerészet helikopterpilótájaként, az Invincible repülőgép-hordozó fedélzetéről tényleges és veszélyes támadó bevetésekre indult az argentin állások ellen.
Az 1976-ban hatalomra jutott argentin katonai junta megelégelte a tárgyalások hiábavalóságát, ugyanakkor saját belső nehézségeit is orvosolni remélte egy sikeres katonai akció révén. 1982. március 19-én argentin ócskavas-kereskedők szálltak partra a Nagy-Britanniához tartozó Dél-Georgia szigeten. Látszólag az ottani bálnavadász-állomás megsemmisítése céljából érkeztek, ám felvonták az argentin lobogót, ami jeladás volt az évszázados argentin-brit területi viszály fellángolására.

1982. április 1-jéről 2-ára virradóra megindult az argentin invázió a tulajdonképpeni célpont, a Falkland-szigetek ellen. Leopoldo Galtieri tábornok harcias nyilatkozatait követően az argentin csapatok órák alatt felmorzsolták a századnyi brit tengerészgyalogos helyőrség ellenállását. A tábornok azonban nem vette figyelembe, hogy a fogatlan oroszlánnak gondolt Nagy-Britannia élén az a Margaret Thatcher állt, aki - félretéve minden diplomáciai óvatoskodást és politikai megegyezésre szólító felhívást - az azonnali, kemény visszavágást választotta.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár