Népszerű lett a magyar középkor

A népszerűség velejárója: panoptikum Diósgyőrött

Az az 5-600 év, amelyet a honfoglalástól 1520-ig megélt a magyarság, olyan eredményes és sikeres volt, mint sem előtte, sem pedig utána - közölte Makk Ferenc több, a középkorral foglalkozó kötet bemutatója alkalmából. A műhely elnöke hangsúlyozta, hogy erről a korszakról nagyon sokat lehet írni, hiszen a kutatók mindig találnak újabb szempontokat, amelyek alapján megvizsgálhatók a korábbi források. Példaként az Anjou-kori oklevéltárat említette: ebben a korszakban 60 ezer kézzel írott oklevél született, amelyek felét még nem adták ki.

Tájékoztatása szerint Szegeden már elkezdték az oklevelek feldolgozását, a 22. kötetnél tartanak és még további 40 van hátra; akkora anyagról van szó, amely az elkövetkező két generációnak is elég munkát ad. A pénteken bemutatott kötetek mindegyike hiánypótló, - mutatott rá - hiszen eddig ismeretlen összefüggésekre világítanak rá. Például arra, miként vélekedtek a történetírók a 15. századtól a 18. századig a magyar őstörténetről.

A műhely szervezésében Nótári Tamás A salzburgi történetírás kezdetei, Makk Ferenc-Thoroczkay Gábor Az 1050 és 1116 közötti magyar történelem írott forrásai, Szabados György A magyar történelem kezdeteiről (Az előidő-szemlélet hangsúlyváltásai a XV-XVIII. században), Neumann Tibor A Korlátköviek (Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században), valamint A Történeti Segédtudományok Tanszék Acta Historica című művét mutatták be az érdeklődőknek.

A Szegedi Középkorász Műhely 1992-ben alakult civil szerveződésként, és azokat a középkorkutatókat fogja össze, akik valamilyen módon Szegedhez kötődnek. A műhely fő feladatának tartja, hogy széles körben ismertesse azokat a kutatási eredményeket, amelyeket tagjai értek el; mindezt konferenciákon és szakmai összejöveteleken tárják az érdeklődők elé.

(Múlt-kor/MTI)