Hódít a mór nosztalgia Spanyolországban

Nemrég még arról számoltunk be, hogy  Spanyolország 500 évvel a zsidók kiűzése és erőszakos áttérítése után középkori szefárd örökségét igyekszik feltámasztani. Most a spanyol lapok arról tudósítanak, hogy a szefárdok mellé felzárkózott a középkori iszlám örökség iránti nosztalgia is.

2006. decemberben ugyanis a spanyol muszlimok azt követelték, hogy szabadon imádkozhassanak a córdobai nagymecsetben. A dél-spanyol város, Córdoba a 10. századi Európa kulturális központja - a mekkai Kába-kő és a jeruzsálemi sziklamecset után - a középkor harmadik legnagyobb iszlám zarándokhelye volt. Az 1984-ben világörökségi helyszínné nyilvánított épületben a 13. századi hódítók emeltek katedrálist, majd 1492 után a mórok kiűzésekor tiltották meg számukra az épületben történő imádkozást.

Az ügyben a Spanyolországi Iszlám Tanács vezetője Mansur Escudero kérdezte meg a spanyol püspöki konferencia fejét, és példaként a pápa nemrégiben tett isztambuli látogatását hozta fel, amikor XVI. Benedek az Hagia Sophia meglátogatása mellett a híres Kék Mecsetben is imádkozhatott. A püspök válaszában azt emelte ki, hogy a córdobai mecsetben eredetileg csak a csoportos imát tiltották meg, így az iszlám hívők egyéni imáikhoz nyugodtan visszatérhetnek a mecsetbe, bár a katedrálisban továbbra sem engedélyezik ezt.

A spanyol katolikus egyház vezetői a kérdés viszonylagos rendezése után új problémával szembesültek, mivel a Córdobai Muszlim Szövetség egy középkori zarándokhely felépítését  jelentette be. Az Egyesült Arab Emirátusok, Kuvait, illetve marokkói és egyiptomi szervezetek által finanszírozott projektben a córdobai mecset másolatának felépítésén túl több iszlám kulturális központ és mecset létrehozása is szerepel, amivel szeretnék visszaállítani az egykori Al-Andalus királyság fényét. Mindezt azzal indokolják, hogy közel egymillió mohamedán hívő él az országban, és közülük sokan ma is nosztalgiával gondolnak az egykori királyságra, a Spanyolországban közel öt évszázadon át uralkodó kalifátusra.

Mindez azonban egyesek szerint valódi veszélyeket rejthet - írja a The Times. A spanyolországi mohamedánok ugyanis régóta élnek békében az országban, a közösség számarányának növekedésével azonban egyre több radikális vezető is megjelent közöttük. Egyre több vallási vezetőt képeznek a szaúdi pénzekből épített mecsetekben, így sokak szerint félő, hogy a most készülő kulturális központok a radikális sejtek "kiképző központjai" is lehetnek. Mivel az országban a 2004-es merényletek óta felerősödött az iszlám-ellenesség, az sem tett jót az ügynek, hogy Oszama bin Laden is az Al-Andalus feltámasztásának agresszív megvalósítására hívta fel spanyolországi híveit.