Tárlókban az Akadémia kéziratos keleti kincsei

A kiállításon egy teremben találhatók meg az iszlám, a hebraisztika és a kereszténység fantasztikus emlékei - mondta Vizi E. Szilveszter. Szerinte egyMTA-hoz hasonló közintézménynek "feladata, sőt kötelessége támogatni azokat a kiállításokat, azokat a széptudományokkal foglalkozó tevékenységeket, amelyek egy nemzet kultúrájára nagyon jellemzőek." Az elnök beszélt az Akadémia első elnökéről, gróf Teleki Józsefről, aki 1826-ban vetette meg az MTA világhírű könyvtárának alapjait, 30 ezer kötetet ajándékozva az intézménynek.

Vizi E. Szilveszter kiemelte: az 1951-ben megnyílt Keleti Könyvtár magyar keletkutató tudósok adományaiból összegyűjtött, páratlan kincseket tartalmaz, amelyeket az MTA nemcsak ápol, hanem "ami még ennél is fontosabb, mindenki számára hozzáférhetővé tesz". Mint mondta, a Keleti Gyűjtemény állománya ma egyebek mellett mintegy 110 ezer kötetet és 15 ezer kéziratot számlál.

Az MTA elnöke beszélt a gyűjtemény gyarapítóiról: Stein Aurélról, Belső-Ázsia világhírű kutatójáról, Goldziher Ignácról, az iszlámkutatás máig legnagyobbnak tartott alakjáról, Kégl Sándorról, akinek 11 ezer kötetes könyvtára halála után az Akadémiához került. Említést tett Szilágyi Dánielről, "Kossuth katonájáról" is, aki az 1848-1849-es magyar szabadságharc leverése után Isztambulba emigrált. Megtanult törökül és érdeklődése a török írásbeliség emlékei felé fordult. Gyűjteménye Vámbéry Ármin közvetítésével a 19. század második felében jutott az MTA birtokába.

Kőrösi Csoma Sándor tibeti kéziratai és fanyomatai 1885-ben kerültek az MTA birtokába, Kauffman Dávid egyedülálló hebraisztikai gyűjteménye 1906-tól áll az Akadémia gondozásában - mondta el. Vizi E. Szilveszter közlése szerint a tárlat anyagát esszékkel, kulturális háttérrel kiegészítve megjelentetik könyv alakban.

A Kéziratos kincsek című kiállítás május 18-ig tekinthető meg Budapesten.