2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Új múzeum tiszteleg a fáraók öröksége előtt

2007. április 18. 11:45

Életre kelnek az ókori mindennapok

Kairó irányából közeledve az ónix enyhén rózsaszínű felülete magához vonzza a látogatókat, belépésre és felfedezésre invitálva őket. A ragyogás pedig estére sem fog elmúlni, hiszen a tervek szerint a múzeum sötétedés után is nyitva lesz. Az ónixfal mögött hatalmas belépőcsarnok fogadja a látogatókat. Itt kap helyet II. Ramszesz 83 tonnás szobra, amely tavalyig a kairói pályaudvarral szemben állt, és ahonnan szigorú óvintézkedések mellett szállították el. A szobor most a múzeum alagsorában áll egy hullámvaslemezzel borított helyen, és arra vár, hogy végleges helyére, a 2011-ben megnyitandó múzeum előcsarnokába kerüljön.

A múzeumba szánt 100 ezer műalkotás a jövő márciustól érkezik új helyére. Egyelőre a múzeum elsőként megépülő részében, a Restaurálási és Energiaközpontban kapnak helyet, amely az év végére készül el. A kairói Egyiptomi Múzeumból vagy az ország más területeiről ide kerülő darabokat először megvizsgálják, és nyilvántartásba veszik a kilenc laboratórium valamelyikében. "Mindegyikről részletes elemzés készül. Némelyiküknek gyors segítségre van szüksége, mások viszont alapos restaurálásra szorulnak"- mondja Mohamed Ghoneim a múzeum egyik tervezője.

Ramszesz szobrán kívül a múzeum másik látványossága a hatalmas, 600 méter hosszú és 45 méter magas lépcsőház lesz, amelyen keresztül (liften vagy lépcsőn) a látogatók felmehetnek a "sziklatetőre". A múzeum egyik kiállítótermeként is funkcionáló, a londoni Metaphor rendezvénytér-tervezők által megálmodott lépcsőházból a múzeum minden helyiségét el lehet érni, a tetején pedig pompás kilátás nyílik majd a piramisokra.

Ghoneim szerint évente mintegy ötmillió látogatóra számítanak, és ez a szám 2020-ra nyolcmillióra növekedhet. A látogatók többsége Egyiptom híres kincseit akarja látni, különösen nagy érdeklődésre tarthatnak számot a Tutanhamon sírjából előkerült 4000 éves leletek és Ré napcsónakja, amellyel az isten bejárta mindennapi útját az égen.

A múzeum azonban nem csupán ókori leletek sorát kínálja: az ókori egyiptomi civilizáció múzeuma lesz. "A görög-római korig megyünk el, és ott megállunk" - mondja Ghoneim. A civilizáció minden vonatkozása előtérbe kerül, a Nílus ókori kultúrájának teljessége, az öntözéstől a mezőgazdaságon át egészen a művészetekig és a kézművességig. Ezt pedig nem csupán kiállítják, hanem újra megalkotják a múzeum négy, a piramisokra néző parkjában, ahol az iskolások és a kíváncsi mesteremberek megismerhetik az egykor élt egyiptomiak ügyességét.

"A művészetek és a kézművesség műhelye lesz, ahol a mesteremberek megtanulhatják a famegmunkálás, szoborkészítés, fazekasság, papirusztermesztés és papiruszkészítés, szövés és fonás, valamint növénytermesztés ősi egyiptomi technikáit" - mondja Ghoneim.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár