Új múzeum tiszteleg a fáraók öröksége előtt

Egyiptom kézbe veszi örökségét

A Kairó központjában található Tahrir téren álló híres Egyiptomi Múzeumot 1902-ben építették egy francia építész tervei alapján, eredetileg 10 ezer műalkotás elhelyezésére tervezték. Ma azonban már 120 ezer műtárgy látható a kiállításokon, több ezer lelet fekszik a raktárakban, és az egész felszerelés reménytelenül elavult.

A lazacvörös színű kiállító termek berendezése ugyan sivár, ezt azonban a plafonon világító fluoreszkáló fények és iskolás csoportok állandó lármája ellensúlyozza. A múzeumi élményt gépfegyveres svájcisapkás őrök teszik teljessé. A kincsek viszont önmagukban is mindenért kárpótolnak. Igaz, egyes tárgyak mellett többnyelvű ismertető is olvasható, a legtöbbször azonban semmit nem találunk.

A kairói múzeum a Nagy Egyiptomi Múzeum megnyitása után a fáraók korának művészetét fogja bemutatni, ennek ellenére bizonyos, hogy a turisták többsége először az új múzeumot akarja majd látni. Az új épületben ugyanis helyet kap egy múzeum, egy gyerekeknek szánt kiállítás, egy rövidített bemutatóterem olyanoknak, akik nem akarják bejárni az egész múzeumot, egy 800 férőhelyes konferenciaközpont, amely az egyiptomi kultúra ihlette színházi előadások rendezésére, például az Aida vagy balettek bemutatására is alkalmas.

Lesz még egy 500 és 250 férőhelyes előadó, mozi, könyvtár és médiatár is. A múzeumot elektronikusan összekapcsolják a világ más fontosabb, egyiptológiával foglalkozó múzeumaival. A költségek 592 millió dollárra rúgnak, ebből Japán 300 millió dollárt adott kedvezményes kamatozású kölcsön formájában.

Az építészeti és technológiai megújítást valódi fordulatként képzelik el: "A gízai piramisokhoz vezető utat Napóleon építtette Eugénia császárné tiszteletére; a jelenlegi Egyiptomi Múzeum szintén a gyarmati kor terméke; egy ideig műtárgyakat árvereztek el benne. A Nagy Egyiptomi Múzeummal Egyiptom végre a saját kezébe veszi az örökségét. Egyiptomiak vagyunk, ami annyit jelent, hogy büszkék vagyunk az ókori egyiptomi civilizációra. Nem az iszlám fanatizmust képviseljük - akik így gondolkodnak, azok biztosan ellenzik a képábrázolást, de mi nem törődünk velük. Ez a mi történelmünk és civilizációnk. A múzeum segítségével megtaníthatjuk az embereket a modern gondolkodásra, és megismertethetjük velük a történelmüket" - mondja Mohamed Ghoneim.

1. Ónixfal a sivatag szélén
2. Életre kelnek az ókori mindennapok
3. Egyiptom kézbe veszi örökségét