Élet Jeruzsálem legszentebb helyein

Bár neve alapján a `Béke városa`, Jeruzsálem története korántsem nevezhető nyugodtnak és konfliktusoktól mentesnek. Az Élet Jeruzsálem legszentebb helyein ráirányítja a figyelmünket a szent város mindennapjait meghatározó - a messzi múltban gyökerező, de mindmáig jelen lévő - vallási szembenállásra, és elénk tárja azokat a kihívásokat, amelyekkel három mai közel-keleti családnak kell szembenéznie - csak azért, mert otthonukat Jeruzsálemnek hívják.

A National Geographic Channelen 2007. április 8-án, Húsvét vasárnapján este 9-kor bemutatandó Élet Jeruzsálem legszentebb helyein Jeruzsálem ritkán megörökített szakrális pontjaira - a Templom-hegyre, a Siratófalhoz és a Szent Sír templomba - is elkalauzolja a nézőket, miközben elmeséli egy nagypéntekre készülő keresztény pap, valamint egy arab és egy zsidó család történetét. Utazásuk krónikája egy felkavaró és olykor fájdalmas emlékeztető, mely drámai erővel mutat rá, hogy a felekezetek közötti ősi szembenállás mindmáig jelen van a városban, falakat emelve egész közösségek közé.

A palesztin Rihab Essawi és kisfia, Bashir életét drámai módon meghatározza a zsidó-muszlim konfliktus. Mivel a családfő, Mien a gázai övezetbe való, nem kaphat izraeli állampolgárságot, és így feleségét és gyermekét sem keresheti fel jeruzsálemi otthonában. A család jobb híján hetente egy alkalommal Jerikóban találkozik, ami - tekintettel az ellenőzőpontoknál kígyózó sorokra - igazi tortúrát jelent az asszony számára. A film által megörökített napon Rihabnak és Bashirnak sietve kell hazatérnie Jerikóból, hogy az ima kezdetére megérkezzenek a Sion-hegyre.

Pénteken napnyugtakor a Weingarten család felkeresi a zsidóság legszentebb helyeként számon tartott Siratófalat, mely egyike a rómaiak által i.sz. 70-ben lerombolt második zsidó templom utolsó maradványainak. Ez a látogatás már hagyomány Weingartenéknél, kiknek családja immár kilenc generáció óta Jeruzsálemben él. Őseik 200 éven át gondozták a város egyik legrégibb zsinagógáját, egészen 1948-ig, amikor a területi viták miatt kénytelenek voltak felhagyni tevékenységükkel. Történetük arra a - Weingarten család személyes sorsán messze túlmutató - konfliktusra is rávilágít, amely az arabok és a zsidók között feszül az előbbiek által Nemes Szentélynek, utóbbiak nyelvén pedig Templom-hegynek nevezett szent hely ellenőrzéséért.

A ferencesrendi Marwan Di'des atya újrajárja a Keresztutat, melyet elítélése után Jézus követett a Húsvét előtti pénteken. A kereszténység történetének legfontosabb és legfájdalmasabb útvonalán botorkálva a keresztény palesztin papnak saját személyes bánatával is meg kell küzdenie: bátyja máig fel nem derített körülmények között gyilkosság áldozata lett, és az elkövetőnek máig nem akadtak a nyomára. De Marwan életében az ez évi keresztút más szempontból is mérföldkőnek számít: a 14 stációnál most először vezeti az elmélkedést angol nyelven a hívek számára.

A Jeruzsálem viharos múltjának egyes epizódjait történelmi háttérismeretek és drámai rekonstrukciók segítségével fel-felvillantó film három egyedülálló nézőpontból tekint rá a szent városra. Az alkotás értékét tovább növeli, hogy kivételes módon a Sziklamecset és a Nemes Szentély belsejébe is betekintést nyújt.