Meghal Lukács László miniszterelnök
2004. szeptember 13. 12:06
Zalatnán született 1850. november 24-én. Gimnáziumi tanulmányait Kolozsvárott végezte. Jogtudományi tanulmányokat Ausztriában, Németországban, Belgiumban és Franciaországban folytatott. 1874-ben nevezték ki a győri Jogakadémia tanárává. 1877-ben átvette apja bányaműveinek irányítását, 1878-ban választották első ízben országgyűlési képviselővé szabadelvű párti programmal. 1887-ben került a pénzügyminisztériumba tanácsosi rangban. A minisztériumban elsősorban az Ausztriához fűződő gazdasági viszonnyal, a vámszövetség megújítása körüli problémákkal foglalkozott.Szerepe volt abban is, hogy létrejöhetett a két ország teljesen egyenlő alapon álló közös jegykibocsátó bankja, az Osztrák-Magyar Bank. Több kormányban töltötte be a pénzügyminiszteri posztot. Kiválóan értett ugyan a pénzügyekhez, de kevés kormányzati-politikai elképzeléssel bírt. 1912. április 22-től 1913. június 10-ig tartó miniszterelnöki megbízatását is inkább a Szabadelvű Pártból alakult új párt vezető rétegéhez főződő személyes kapcsolatainak köszönhette. Vaskövetkezetességgel hajtotta végre Tisza István terveit a parlamenti obstrukció letörésére, a nemzetiségi kérdés kezelésére, a háború esetére szóló kivételes intézkedésekre stb. Az ellenzék természetesen nemcsak Tiszát, hanem őt is támadta. Megbuktatására az ún. Désy-Lukács per adott lehetőséget. Désy Zoltán ellenzéki képviselő ugyanis több alkalommal `Európa legnagyobb panamistájának` nevezte a miniszterelnököt, mert 1910-ben pénzügyminiszterként 4,5 millió koronát bocsátott a Nemzeti Munkapárt választási céljaira. A kormányfő nyilvános becsületsértés címén pert indított a képviselő ellen. A vádak azonban igazolódtak, és a királyi tábla Désyt felmentette. A kormányfő 1913 júniusában kénytelen volt benyújtania lemondását. 1927-től haláláig az újjászervezett felsőház tagja volt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Kocsmai felszolgálóként kezdte karrierjét Gundel János 10:24
- Örökre magányos maradt a fényűző, ám önpusztító életmódot folytató Csortos Gyula 09:16
- Szabadságot és káoszt hoztak Gorbacsov reformjai a Szovjetunió lakosaira tegnap
- Barlangjáratokkal kerülhették meg a fagyos időjárást a selyemúton utazók India és Kína között tegnap
- Ritka, rendkívül értékes ókori görög pénzérmét foglaltak le a török hatóságok tegnap
- Egy évszázada feledésbe merült őslénytemetőt fedeztek fel újra Erdélyben tegnap
- Az operaértő budapesti közönség hiányát orvosolandó rendezték meg az első Operabált tegnap
- A burleszkhez szokott nézők halálra rémültek a King Kong 1933-as tesztvetítésén tegnap