Román dokumentumfilm a magyar Drakuláról

Korábban

Kiállították az első magyar filmsztárokat

Drakula Don Juan köpönyegéből bújt elő

Elkelt a törcsvári Drakula kastély

Vámpírmúzeum üzemel Párizsban

A Lugosi, a bukott vámpír című filmet Florin Iepan rendező készítette német, francia, osztrák, holland és finn producerek közreműködésével. Az alkotás végigkíséri Lugosi pályafutását erdélyi szülőhelyétől, Lugostól, ahonnan művésznevét vette (eredetileg Blaskó Bélának hívták) Budapesten át Hollywoodig, szerepeit a klasszikus színpadi alakításoktól és filmbeli magyar arisztokratáktól Jézuson át a vérszívó grófig.

Ez utóbbiba annyira beskatulyázták, hogy amikor 1956-ban meghalt, Drakula jelmezében helyezték koporsóba, és a legenda szerint temetésén a szintén magyar származású Peter Lorre (Lövenstein László) megjegyezte: `Most kellene éket verni a szívébe`. Pedig tulajdonképpen csak egy véletlennek köszönhette a szerepet.



A színészre, akinek 1919-ben a Tanácsköztársaság alatti tevékenysége miatt kellett Magyarországról elmenekülnie, azért esett Tod Browning rendező választása, mert kiszemeltje, Lon Chaney, Az operaház fantomja híres alakítója, a szörnyű maszkok mestere időközben meghalt. Valamit a rendező megérezhetett benne, holott Lugosi akkoriban még szinte egyáltalán nem beszélt angolul, és szerepét fonetikusan bemagolta. Az első, 1931-es film után a vámpír végigkísérte Lugosi pályafutását, és ha éppen nem Drakulát játszott, akkor is rendszerint valamilyen horrorban vagy pszicho-krimiben foglalkoztatták. (Több Poe-feldolgozásban, például A Morgue-utcai kettős gyilkosság, vagy az Egy üveg Amontillado filmváltozatában is szerepelt).

Iepan filmjében igyekszik megfejteni azt a titkot, amellyel Lugosi a vérszomjas román nemest úgy tudta alakítani, hogy egyfajta morbid szexuális vonzerőt sugárzott. Színészek és rendezők is vallanak róla, köztük Szabó István és - felvételről - Boris Karloff, aki Frankensteinként vált filmtörténetté, és akiről a hollywoodi média elhitette: gyűlölték egymást Lugosival. A súlyos drogfüggővé vált, zaklatott magánéletű Lugosi olyan szegényen halt meg, hogy temetését Frank Sinatra fizette. Pedig az első filmek után több levelet kapott női rajongóitól, mint Clark Gable, az akkori ügyeletes amerikai férfisztár, és neve olyan biztos sikert jelentett az álomgyárban, hogy mellékszereplőként is a plakátok tetejére került.

Ugyancsak paradoxon, hogy soha egyetlen komoly díjat nem kapott, holott Martin Landaut 1995-ben Oscar-díjjal tüntették ki Lugosi Béla megszemélyesítéséért az Ed Wood című filmben.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült