2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Tovább keresik a szóládi langobárdokat

2007. február 13. 10:15

Júniusban folytatódik a Szólád mellett talált langobárd temető feltárása, az ásatásokat a tervek szerint hat héten át folytatják a Somogy megyei település határában.

Közlése szerint a feltárást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézete a német nyelvterület egyik legjelentősebb régészeti kutatóintézetével, a frankfurti Römisch-Germanische Kommission keretén belül működő Deutsches Archeologisches Instituttal (DAI) együttműködve, közös finanszírozásban végzi.

Beszámolt arról, hogy 2003-ban fedezték fel az első langobárd sírt a község mellett egy bekötőút nyomvonalának előzetes régészeti feltárásakor. A terület archeomágneses vizsgálatát 2005-ben végezték el, a feltárás még abban az évben, szeptemberben elkezdődött. Vida Tivadar hangsúlyozta: először sikerült nagy területen feltárni egy langobárd temetőt. `Eddig 24 sírt tártunk fel, amelyeket már korábban kiraboltak, Magyarország területén pedig körülbelül 300-400 sír ismert` - fűzte hozzá Vida Tivadar.

Vida Tivadarról

Mint mondta, szeretnék meghatározni a langobárdok összetételét, azt, hogy kikből állt ez a vándorló nép. Az antropológiai kutatások egy részét a modern képalkotó eljárásokkal a csontanyag előkerülésének helyén szeretnék elvégezni. "A langobárdok kis temetőket hoztak létre. Feltűnő, hogy nagyon sok a férficsontváz, női viszont alig akad. Lehet, hogy ez egy férfitársadalom volt kevés nővel, amely vándorútra indult" - mondta.

A régészek szeretnék kideríteni, honnan származtak, milyen társadalmi tagozódásban éltek, hogy nézett ki társadalmuk belső hierarchiája, hogyan lehet megkülönböztetni a főnököket az egyszerű katonáskodó személyektől. A szakembereket az is érdekli, hogy milyen kapcsolatot alakítottak ki a helyi lakossággal és azt is szeretnék meghatározni a leletanyag alapján, hogy ki minősül helybélinek, s ki az idegen. "Szeretnénk antropológiai méréseket, DNS-, nehézizotópos és nyomelemes vizsgálatokat végezni, s ezáltal rekonstruálni a langobárdok táplálkozását, életmódját, viseletét, temetkezési szokásait, s fényt deríteni az elhunytak között lévő rokonsági kapcsolatokra" - mondta Vida Tivadar.

Magyarázata szerint a langobárdok - a hosszú szakállúak - néppé formálódása a mai Németország északnyugati részén ment végbe. Nyelvük az ószász és az ófríz nyelvekkel mutatott rokonságot. Az I. században az Elba vidékéről vándoroltak el, megjelentek a Cseh-medencében, Morvaországban, Alsó-Ausztriában. A VI. század első felében érkeztek Pannóniába, ahol másfél emberöltőnyi időt töltöttek. Innen útjuk Észak-Olaszországba vezetett, ahol királyságot alapítottak. A langobárdok emlékét őrzi nevében a mai Lombardia-tartomány.

Mint megjegyezte, a régi szövegekben longobárdoknak nevezik őket, ugyanis a háború előtti irodalom az olasz verziót vette át. "Vissza kellene állítani a langobárd elnevezést, mert a korabeli latin forrásokban, a Historia Langobardorumban is ez szerepel" - jegyezte meg Vida Tivadar.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár