A Hitler-dosszié dokumentálja a diktátorok összecsapását
2007. február 6. 14:00
Alig hatvan évvel a második világháború befejezése után szenzációs dokumentum került elő az orosz archívumokból: A Hitler-dosszié.
Korábban
Ottó Günsche és Heinz Linge foglyul ejtésével a berlini szovjet titkosszolgálat bravúrosan valósította meg e célt, hiszen a nemzetiszocialista rezsim Führeréhez ilyen hosszú időn át senki sem állt oly közel, mint ez a két ember. Ők Hitler közvetlen közelében éltek, figyelemmel kísérték napirendjét, étkezési szokásait, hangulatait, kórtörténetét. Adjutánsi minőségükben munkaadójukat hivatalos kormányfői mivoltában is jól ismerték, és hallották, miként nyilatkozik látogatóiról, a tábornoki karról és régi bajtársairól.
Ott voltak Hitler mellett az utolsó hónapokban és hetekben is: megfigyelhették, hogy a berlini Führerbunkerből miként kormányozza a német birodalmat a katasztrófa felé. Szemük láttára adta ki parancsait a győzelmek és a vereségek közepette, a Wehrmacht főparancsnokaként. Günsche részt vett a helyzetmegbeszéléseken is, melyeknek jegyzőkönyvei a Berlin eleste előtti napokban szinte teljesen megsemmisültek, így az ő visszaemlékezései felbecsülhetetlen dokumentatív értéket képviselnek.
A korszak két tanújának a maguk nemében páratlan visszaemlékezéseiből egy olyan mű született, amely a Harmadik Birodalomról rendelkezésünkre álló egyik legimpozánsabb történeti forrásanyag. Minthogy a vallomások és a bennük említett történések között eltelt idő nem számottevő, a szöveget nagyfokú hitelesség jellemzi: ezt az elmúlt évtizedek kutatásai egyértelműen alátámasztják. Az olvasónak megdöbbentő élményben lesz része: betekinthet a náci rezsim működésének mindennapjaiba. Igaz, a Harmadik Birodalom történetét nem kell újraírni, ám A Hitler-dosszié olvasója számtalan, történeti értékét tekintve valósággal szenzációs részlettel ismerkedhet meg.
A könyv két rövid bevezető-, és egy hosszabb zárótanulmánnyal avat be a Hitler-titok buktatóiba, majd következik a gazdag jegyzetanyaggal, képekkel és magyarázatokkal illetve térképekkel kiegészített szöveg, amelyből a diktátorok világának félelmetes képe rajzolódik ki. A könyvet értő fordítás segíti, a szakmai lektorálást pedig Ungváry Krisztián történész végezte el.
Henrik Eberle, Matthias Uhl: A Hitler-dosszié. Ford.: Szántó Judit, Park Kiadó, Bp., 2006. 590 o.
Ára: 5500 Ft
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap