2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Holttesteket rejtett a török kori szemétgödör

2007. január 16. 12:30

2006-ban a váci régészek a város több pontján végeztek kutatásokat, és a feltárások során több mint 2 méter vastag törmeléket mozgattak meg.

Egymásra épült rétegek

A feltárás a Március 15. tér északi részén, az egykori Német város szélén, a Köztársaság út 23. számú telken, kb. száz négyzetméternyi területen folyt. Ez a terület szolgált az egykori város piactereként, és az itt lefolytatott kutatások jelentőségét az adta, hogy a felületet a 18. század óta nem bolygatták meg földmunkákkal. A különböző korok rétegeit aprólékos munkával sikerült napvilágra hozni, és a humuszréteg eltávolítása után az 1761-ig álló Szent Mihály-templom bontási törmeléke is előkerült. A terület feltöltődését jól mutatja, hogy az érintetlen altalaj a tucatnyi, 4-30 centiméter vastagságú, kerámiatöredékkel és állatcsontokkal teli rétegek elbontása után 240 centiméter mélyen feküdt.

Nézze meg a feltárás képeit galériánkban!

A legkorábbi települési réteget az Árpád-kor első felére jellemző kerámiával keltezett, 15-20 négyzetméternyi alapterületű földbe ásott gödörházak részletei képviselték. A 13-14. században aztán egy jóval fejlettebb, kényelmesebb házat építettek rá: a nagyjából három méter széles, legalább 10 méter hosszú és nagyjából kelet-nyugati tájolású épület merőlegesen helyezkedett el a középkori Nagy utcára (a mai Köztársaság útra).

A régészeknek sikerült rekonstruálni az épület beosztását is: az utca felől érkező először egy kicsiny, alig másfél négyzetméternyi előtérbe lépett, mely a szél, az eső és a hó felfogására, távoltartására szolgálhatott. Innen - a megtalált ajtónyíláson át - juthatott be az első helyiségbe, majd ebből a másodikba és onnan a harmadikba.

Mindhárom lakrész döngölt agyagpadlóval készült, tűzhelyek nyomai egyikből sem kerültek elő. A falak 6-8 cm vastagságú, egymástól 20-30 cm-re levert cölöpökből álltak, melyek közé vékony, hajlékony vesszőket fontak, majd kívülről és belülről agyaggal tapaszthatták. A tetőt nem cserepekkel, hanem fazsindellyel vagy náddal boríthatták. Az épület egy alkalommal bizonyosan leégett, a szerencsétlenség után a korábbihoz hasonló méretben újították fel. Erre utalt a középső helyiség egyszer kiégett, majd új, friss agyagtapasztással készített járószintje.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
XV-XVI. századi vásárosbódék cölöpjeinek nyomai a váci fõtérenA cölöplyukak kibontvaA késõ Árpád-kori ház rétegei és az alattuk levõ korábbi cölöplyukak15-16. századi kõ házalap (Köztársaság út 23.)14-15. századi leégett ház középsõ helyisége (Köztársaság út 23.)Kora Árpád-kori ház kõvel kirakott tûzhelye (Köztársaság út 23.)Török kori szemétgödör öt személy csontvázával (Magyar város, Múzeum u. 9)14-15. századi kút maradványai (Magyar város, Múzeum u. 9.)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár