Aki emlékművet épített a szerelemnek: 415 éve született Sah Dzsehán
2007. január 5. 10:15
Négyszáztizenöt éve, 1592. január 5-én született Sah Dzsehán, az indiai mogul dinasztia ötödik uralkodója, a világcsodának tekintett agrai Tadzs Mahal építtetője.
Korábban
Márvánnyal kormányzott a világ ura
A mogul dinasztiát Bábar alapította, aki két világhódítótól - apai ágon Timurtól, anyai ágon Dzsingisz kántól származtatta magát. A Közép-Ázsiából kiszorult csagatáj herceg 1519-ben tört be Indiába, s alig tízezer fős, mongol és török lovasokból álló seregével 1524-ben legyőzte a delhi szultán hatalmas számbeli fölényben lévő seregét. Utódai moguloknak - helyesen maghaloknak, azaz mongoloknak - nevezték magukat, jóllehet túlnyomó részben keleti törökök voltak. A muzulmán vallást követő mogulok eleinte megtalálták az együttélés módját túlnyomórészt hindu alattvalóikkal, a hatalmas birodalom a toleráns és kiváló szervezőképességű Akbár, majd ennek fia, Dzsehángir alatt élte fénykorát.A nagymogul ugyan tehetséges volt, de az örökölt kápráztató gazdagság és hatalom elpuhulttá és kényelmessé tette. A hadvezetést vezéreire, a kormányzást kegyenceire bízta, ő maga pedig idejének nagy részét a művészeteknek szentelte. Kitűnő nevelésben részesült, perzsa kultúrában nőtt fel, nagy műveltségű és jó ízlésű uralkodó vált belőle. Kedvelte a festészetet és rajongott a drágakövekért: maga is faragott gyémántokat, s ő készíttette a híres gyémántokkal ékesített Pávatrónt. (A "mindössze" két méter magas és egy méter széles trónust, amelynek aranylapjain 26 733 gyémánt, rubint és smaragd villog, 1739-ben a perzsa Nadir sah rabolta el, azóta Teheránban látható.)
Igazi szenvedélye azonban az építészet maradt, alatta alakult ki teljes pompájában az indiai és perzsa elemek keveredéséből a mogul stílus. Épületeinek többsége hatalmának és gazdagságának fitogtatását szolgálta előbb Agrában, majd székhelyén és kedvenc városában, Delhiben. Agrában a Gyöngy mecset hirdeti nevét, Delhiben fehér márványból építtette újjá az Akbár által emelt Vörös Erőd épületeit és Sahdzsehánábád néven egy egész új várost emelt palotákkal és mecsetekkel, szintén márványból - ezt a kort gyakran emlegetik "a márvány uralmának".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás tegnap
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál tegnap
- Bemutatták a Magyarország 365 fotópályázat albumát tegnap
- Utópia helyett csak elviselhetetlen szenvedést hozott a Vörös Khmer uralma tegnap
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket tegnap
- Pénzfeldobással döntötték el a Wright fivérek, hogy melyikük repülhet először 2024.04.16.