7 végzetes pillanat

Az öngyilkosságba menekült író: 125 éve született Stefan Zweig

2006. november 28. 15:00

Százhuszonöt éve, 1881. november 28-án született Stefan Zweig osztrák író, költő, műfordító.

Az Ezüstös húroktól a Csillagtúrákig

Gazdag bécsi nagypolgári családból származott, apja Csehországból bevándorolt zsidó textilgyáros volt. Anyagi helyzetük lehetővé tette, hogy az ifjú Zweig a legjobb iskolákba járhasson: a bécsi és berlini egyetemen filozófiát, germanisztikát és romanisztikát tanult, majd 1904-ben Hippolyte Taine filozófiájáról írt disszertációjával bölcsészdoktori fokozatot szerzett.

Egyetemi évei alatt először versekkel jelentkezett, 1901-ben adták ki Ezüstös húrok című kötetét, amelynek költeményein elsősorban a francia szimbolizmus hatása érződött. Ebben az időben élénk műfordítói tevékenységet is folytatott, sorra jelentek meg fordításai Verhaeren, Baudelaire, Verlaine, Romain Rolland, Barbusse és mások műveiből. 1904-ben látott napvilágot első novelláinak gyűjteménye Erika Ewald szerelme címmel, az írások az Arthur Schnitzler-féle pszichoanalitikus, dekadens impresszionista elbeszélő művészettel mutatnak rokonságot.

Az egyetem elvégzése után - mivel teljes anyagi függetlenséget élvezett - utazni kezdett: bejárta Európát, eljutott Amerikába, Indiába, Észak-Afrikába. Útjai során szoros barátságba került a legnagyobb belga költővel, Émile Verhaerennel és a nagy francia békeharcos-humanista íróval, Romain Rolland-nal, akinek életéről Zweig 1921-ben könyvet jelentetett meg.

Az első világháború idején az író egy Zürichben szerveződött értelmiségi csoport tagjaként a háború befejezéséért és igazságos békéért szállt síkra. Az 1917-ben írott Jeremiás című háborúellenes drámája - ami miatt átmenetileg emigrációba is kényszerült - hűen tükrözi ekkori emberi-politikai állásfoglalását. 1919-ben tért haza, s Salzburgban telepedett le. Háza az európai szellemi értékekért küzdő értelmiségiek találkozóhelye lett. Ekkor kezdte írni esszéit, s így jöttek létre A világ építőmesterei címmel összefoglalt sorozat tanulmánykötetei: a Balzacról, Dickensről és Dosztojevszkijről szóló Három mester, a Küzdelem a démonnal címmel Hölderlint, Kleistet és Nietzschét értelmező esszék, végül a Casanova, Stendhal és Tolsztoj művének szentelt, Saját életének három költője címen összefoglalt tanulmányok.

1927-ben jelent meg az olvasók körében nagy sikert aratott Csillagórák című történelmi tanulmánykötete, amelyben az európai történelem 12 sorsdöntő pillanatáról rajzolt lenyűgöző képet.
2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!