2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Meghal Tycho Brahe dán csillagász

2004. szeptember 13. 12:06

A modern idők első csillagászati obszervatóriumának létrehozója Knudstrup-ban született 1546. december 24-én. 1559-62 között jogot tanult Koppenhágában. A csillagászat felé az 1560. augusztus 21-i teljes napfogyatkozás fordította, amelyet előre jeleztek. Ezután nappal jogot tanult, éjjel a csillagokat figyelte. Matematikatanára Ptolemaiosz Almagesztjét adta a kezébe, más tanárai glóbuszok készítésében segítették. 1562-65 között a lipcsei egyetemen tanult. 1563-ban végezte első észlelését a Jupiter és a Szaturnusz együttállásáról, s megállapította, hogy a csillagok és bolygók helyzetét regisztráló naptárak és táblázatok igen pontatlanok, több napos eltéréssel jelezték előre ezt a jelenséget. Elhatározta, hogy az égbolt megfigyelésének szenteli életét e táblázatok pontosítása céljából. 1565-70 közt beutazta Európát, Rostockban, Wittenbergben, Bázelben és Augsburgban tanult, s beszerzett több matematikai és csillagászati eszközt. 1571 körül Scaniában (a mai Dél-Svédországban) telepedett le, s egy rokona birtokán kis csillagvizsgálót épített. Itt 1572. november 11-én egy `új csillagot`, novát figyelt meg a Cassiopeia csillagképben, fényesebbet a Vénusznál. A felfedezésről 1573-ban közölt De nova stella című dolgozata révén európai hírű csillagász lett. II. Frigyes dán király, hogy otthon tartsa, 1576-ban neki adta az Oresund közepén fekvő Hven (ma: Ven) szigetet, ahol a király támogatásával létrehozta a modern idők első csillagászati obszervatóriumát. II. Frigyes 1588. évi halála után utódjával, IV. Keresztéllyel megromlott a viszonya, nagy anyagi igényei miatt. Az egyházzal és a nemességgel is összeveszett, ezért 1597-ben elhagyta Vent, rövid ideig Rostockban és a Hamburg melletti Wandsbeckben élt, majd 1599-ben Prágában telepedett le, II. Rudolf császár pártfogása alatt. Életművének java - a pontos csillagászati megfigyelések és ezek regisztrálása - már Uraniborgban megszületett. Katalógusa csaknem 800 csillagról tartalmaz adatokat. Kozmológiai elképzelése egy módosított kopernikuszi rendszer volt, melyben a bolygók a Nap körül keringenek, az viszont a mozdulatlan Föld körül mozog. Fő műve, a Progymnasmata, csak halála után, 1602-ben jelent meg. Halála után minden észlelési anyaga Keplerre maradt, aki utolsó éveiben a munkatársa volt. Brahe adataival dolgozta ki Kepler a Naprendszer három mozgástörvényét, s megalapozta Newton munkásságát.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár