2500 éves szkíta múmiát rejtett a jégkurgán
2006. augusztus 30. 09:30
Júliusban Mongóliában egy 2500 éve jégben konzerválódott múmiára bukkantak német kutatók. A kutatók szerint szkíta múmia jelentősége a kilencvenes évek elején Dél-Tirolban talált Ötziével vetekszik.
Korábban
A ZDF televíziós csatorna felvevő csoportja is elkísérte a Német Régészeti Intézet (DAI) kutatóit az Altáj hegység 2600 méteres régiójában fekvő régiójába, ahol a Schliemann öröksége című készülő sorozathoz folytattak ásatásokat. Az örökké jeges talajban a kamera `szeme láttára` tártak fel egy érintetlenül fennmaradt szkíta sírkamrát, egy úgynevezett jégkurgánt.
A 30-40 éves korában elhunyt férfit teljes harci díszben temették el. Mormotából készült - belül báránybőr, a szélein pedig cobolyprémmel díszített - szőrmebundát viselt, amely alatt szőtt nadrágot és térdig érő nemezcsizmát hordott. A nemez fejfedőt fából faragott, festett, részben pedig arannyal bevont állatfigurák díszítik. A sírba a harcossal együtt két lovat, valamint fából és csontból készült tárgyakat - többek között egy íjat és nyílvesszőket - is eltemettek. Mindebből arra következtetnek a kutatók, hogy a harcos valószínűleg a vezető réteghez tartozott.
Az új leletet alapos tudományos kutatásnak vetik alá, mégpedig a közelmúltban, Ötzi tanulmányozása során kifejlesztett módszerekkel. A mongol, kínai és orosz hármas határnál feltárt lelet fontosságát a Dél-Tirolban, 1991-ben talált Ötziéhez és a két évvel később, 1993-ban, Szibériában talált, tetovált Jéghercegnőéhez hasonlítják. A múmia és a mellette lévő tárgyak sok újdonsággal szolgálhatnak a tudósok számára, többek között arról, hogyan éltek, mivel táplálkoztak az emberek 2500 évvel ezelőtt, és milyen betegségek pusztították őket.
Írott források, elsősorban Hérodotosz, az i.e. 5. században adtak először némi hírt Kelet-Európa barbár népeiről. Ezek közül a szkíták voltak a legnevezetesebbek. Az iráni nyelvet beszélő sztyeppéi lovasnép az i.e. 9. században vándorolt a közép-ázsiai pusztákról előbb a Don és a Kárpátok közé, majd az i.e. 6. században még tovább nyugatra, a mai Románia területére. A szkíták vagy közeli rokonaik (agathyrsosok, sigynnák) lakták ekkoriban az Alföld síkságait is. A szkíta művészet emlékei az aranyszarvasok, az állatalakokkal díszített bronztükrök, bronzcsörgők, tegezdíszek, a bronz áldozati üstök. Ezek jó részét görög városokban készítették, ahonnan a szkíták a fazekaskorong használatát is átvették. Hagyatékukat elsősorban temetőikből ismerjük, amelyekben csontvázas és hamvasztásos sírok egyaránt előfordulnak, de feltártak ló- és kocsitemetkezést is.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap