2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Megújul a bezerédi Szent Vendel kápolna

2006. július 10. 12:30 Lukácsi Attila

Néhány lokálpatrióta áldozatkészségének köszönhetően idén nyáron kezdődött a tető és a torony felújítása, így minden remény megvan arra, hogy a helyi örökség fontos darabja megmeneküljön.

Bezeréd története

A Zala megyei székhelyhez közel található Bezeréd elnevezése valószínűleg szláv eredetű személynévből származik, amely magyarosítva vált helységnévvé. Először a XIII. században említik a zalai vár földjeként, valamint részben ekkor a Vas megyei Pornó apátságához tartozik. A II. Aranybulla kiadásának időszakában több oklevélben is említés történik itteni várszolgákról. Ezután a XV-XVI. században főleg helyi előkelőségek neveiben fordul elő a község neve, ekkortájt már találkozhatunk egy Kisbezeréd nevű résszel is. 1461 táján az oklevelekben említés történik egy Kisbezerédi Kelemen nevű királyi emberről, a vele kapcsolatban szereplő főemberek szintén környékiek (forintosházi, kisgyürüsi, és terpeni).

A templom

Az 1600-as években török kézen volt a falu, a kanizsai Kuchep Zahimnak adóztak pénzben, valamint természetbeni szolgáltatásokkal. A XVIII. században a Bezerédj (Beszerödi) család birtoka, amelynek pusztulófélben lévő kastélyáról egy korábbi cikkben már volt szó. Az 1760. június 3-án kelt úriszéki döntés értelmében a falu Szent Mihálytól Szent Györgyig árulhat bort, és Karácsonyra egy kocsi fát kötelesek adni. Ekkor 484-en laktak a faluban. A XIX. században mater filiái: Gyürüs és Orbányosfa, összesen 711 lakossal.

A XX. században végleg megváltoztatták a falu arculatát: az első világháború helyi halottainak számáról a történészek nem tudnak biztosat mondani. A II. világháború 30 áldozatot követelt.

A TSZ-esítéssel párhuzamosan kezdődött ingázás és elvándorolás sem tűntette el teljesen a régi népszokásokat. A kilencvenes években bevezették a gázt, a telefont és a vizet, bár korántsem mindenki számára. Mára Bezeréden a környékbeli községekhez (pl. Gyürüs, az egykori mater filia) hasonlóan a hagyományos paraszti életforma eltűnésével a falu képe végképp átalakult.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár