Legendás apák és fiúk

Megmenthető-e még a Bezerédj-Békássy kastély?

2005. november 15. 13:15 Lukácsi Attila

A rezidencia már az előző rendszerben pusztulásnak indult, a rendszerváltás óta meg többnyire megfelelő tőkével nem rendelkező ügyeskedők kezén ment gyakorlatilag helyrehozhatatlanul tönkre.

Korábban

LUKÁCSI ATTILA CIKKSOROZATAI A MÚLT-KORON


Az elfeledett Budapest


Híres emberek ismeretlen sírjai

A bezerédi Bezerédj família a Lörenthe nemzetségből származik, Bezerédj János és Zsigmond 1431-ben kapott címeres nemeslevelet Zsigmond királytól. A család 1456-ban nyert új birtokadományt Bezerédre, és Lőrintére. Itt még a XIX. században is birtokosok voltak. A bezerédi kastély a család ún. vámoscsaládi idősebb ágának tulajdonát képezte, amelynek a Vas megyei Zsennyén, Kámban, Szentivánfán, és Vámoscsaládon voltak még birtokai (a család még a törökök elől menekült Vas megyébe).

Maga a település eleinte Bözöréd, az 1700-as úrbéri összeírásban Beszeröd, míg az 1711-es vizsgálat a kapornaki apátság ügyében Beszeréd nevén említi. Ekkor a birtokos Bezerédj István. Az 1697-es úrbéri összeírás szerint 7 német mérföldre fekszik Kanizsától, területe 60 hold szántó, 30 kaszás rét, és fél mérföld kerületű erdő. 1720-tól Bezerédj Ferenc és György birtoka. Az ekkori jellemzés szerint "a possessio nagyobb része curiákból áll, erdővel körülvett völgyben fekszik. A rétek jók, de nagyon kevés szénát teremnek. Jószáguk kevés van. Friss telepítésű szőleikből még nincs hasznuk. Tűzi-, és épületfájuk elég van. Értékesítési lehetőségük nincs".

Az 1760-as úriszéki döntés értelmében a falu Szent Mihálytól Szent Györgyig árulhat bort, terményeikből tizedet adnak, Karácsonyra pedig egy kocsi fát kötelesek adni. A további birtokosok (Bezerédj Sándor, István, Ádám, Jób, Mihály, és Péter) nevéhez különösebb esemény nem fűződik. Később viszont egyik leghíresebb tulajdonosa Bezerédj Elek lett. Elek Bezerédj (III.) György alnádor fia volt, aki 1844-ben pedig a dunántúli kerületi tábla elnöki posztját töltötte be, a reformországgyűléseken Vas és Veszprém megye követeként is részt vett. Elek nővére is ismert személyiség volt: Bezerédj Amália, a magyar kisdedóvás egyik úttörője. Bezerédj (III.) György 1863-ban halt meg, ekkor fiai közül Bezerédj (I.) László a kámi, Elek pedig a zsennyei, bezerédi, és a rumi uradalmat kapta meg.

Bezerédj Elekről tudni kell, hogy a bécsi Teréziánumban végezte jogi tanulmányait, és diplomáciai pályára készült, de ebben megakadályozták az 1848-as események, valamint az önkényuralom évei. A szabadságharcban nemzetőrként több dunántúli ütközetben vett részt, majd visszavonult birtokaira, ahol mintagazdaságokat létesített. Európai műveltségű, irodalmat és tudományokat kedvelő ember volt, akire angliai útjai során tett mély hatást a gótika és a neogótika. Ezen stílus jegyében alakította át a zsennyei kastélyt, a bezerédi építése pedig az ő tervei szerint történt. Bezerédj az alkalmazandó részletformákat is meghatározta, valamint személyesen ellenőrizte az építkezés menetét is. A kastélyt eleinte vadász-, majd udvarházként használták. A birtok mellett létesült egy halastó is, amely ma is látható.

Bezerédj Elek lánya, Emma békási Békássy Istvánnal kötött házasságot, így halála után a Békássy família tulajdonába került Zsennye és Bezeréd. A Békássy család Veszprém vármegyei érdekeltségű nemesi família volt. Címeres nemeslevelüket 1417-ben kapták Zsigmond királytól Békássy Gergely és fiai révén. A birtokszerző Békássy István Vas vármegye alispánjaként, majd főispánjaként működött, beállítottsága eltért a főnemesség irányultságától, Szabó Ervinnel és a polgári radikálisokkal állt kapcsolatban. Öt gyermekét Angliában taníttatta, közülük is kiemelkedett Békássy Ferenc, az akkori magyar irodalom egyik nagy igérete, a Nyugathoz kapcsolódó költő volt. Ferenc a Bedales Schoolban, majd a Cambridge-i King's College-ban tanult irodalmat és történelmet, tehetsége folytán beválasztották az elit vitaklubba, az Apostolok Társaságába is. Itt került kapcsolatba John Maynard Keynes-szel, a későbbi híres közgazdásszal, Bertrand Russell filozófussal, valamint Virginia Woolf íróval is. Békássy az I. világháború előestéjén hagyta el Angliát, ahol hiába volt sikeres, honvágya erősebbnek bizonyult. Itthon huszárönkéntes lett, bár gyűlölte a háborút, de mint mondta "benne akarok lenni, és elfelejteni mit gondolok róla". 1915-ben hősi halált halt a keleti fronton.

Bezerédre visszatérve: az 1935-ös gazdacímtár szerint a birtok tulajdonosa még ekkor is Békássy István volt, 973 kh területtel rendelkezett, a község pedig 302 kh-val. Békássy területéből 470 kh volt szántó, 3 kh kert, 66 kh rét, 93 kh legelő, és 310 kh erdő. A II. világháború után már 1945. szeptember 21-én megkezdődött a földosztás, de az ismétlődő panaszok miatt végül 1947 márciusáig elhúzódott. A panaszok amiatt voltak főleg, hogy az osztás önkényes volt, amit egy iparos végzett, osztásnál a pártállás és nem a rászorultság volt a meghatározó, valamint sok igénylő kielégítetlen maradt. A kiosztott föld Békássy István tulajdona volt, birtokából előbb 319 kh-t, majd később újabb 156 kh-t osztottak ki. Békássyék ezután elmentek a faluból, az egyik fiú, Ádám ma Svédországban él, a másik, Péter pedig Badacsonyban.

Az üresen maradt kastély egy részét már ekkor lerombolták, minden mozdíthatót elvittek belőle. Aligha meglepő módon később több környékbeli házban -szomszéd falvakban is -lehetett találni a kastélyból származó berendezési tárgyakat velencei tükörtől kezdve a domborműves kályháig. A megüresedett rezidenciába ekkor cselédek költöztek be, majd 1959 után a megalakuló Szabad Nép TSZ központja lett. A 70-es évektől kezdve a maradék épületet is bontani kezdték, mivel a falu csak mint építőanyagforrásra, és nem mint műemlékre tekintett rá -megjegyzendő, hogy ekkorra már rég nem szerepelt a műemlékjegyzékben se, sőt már az 50-es évek végi Genthon-jegyzékben sem említík. De ekkor még legalább használták.

A halálos döfést a rendszerváltás után kapta, mikor üresen maradt. Ekkor megvette egy, az Alföldről felbukkant ügyeskedő, aki azonban nem rendelkezett elegendő tőkével a felújításához. Ezután egy kecskeméti orvos vette meg, aki azonban meghalt. A kilencvenes évek közepén Ráday Mihály "Unokáink sem fogják látni" című műsora is foglalkozott a kastély sorsával, de neki sem sikerült tőkeerős tulajdonost találni, így arra a konzekvenciára jutott a műsor stábja, hogy "itt csak a buldózer segíthet". Fájdalmas, de ma már szinte mindenki lemondott az épületről, amelynek csak néhány fala, és beomlott pincéje van meg, mélyen az erdőben a Bezerédtől 2 km-re lévő Külsőmajor mellett. Egyedül a sírkápolna maradt fenn épségben, ehhez az egykoron a birtokosok által telepített fasorral szegélyezett út  vezet. Magán a kastélyon ma már csak a csoda segíthet. De hátha vannak még csodák.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!