Nostradamus, a titokzatos jövendőmondó

Hatásos és hatástalan történelemformáló jóslatok

Az 1559. július 1-jén a királyi udvarban tartott lovagi viadalon aztán szóról szóra bevált a profécia: egy ifjú lovag dárdájának hegye átfúrta Henrik király sisakját, s kiszúrta az uralkodó egyik szemét. Henrik még tíz napig élt iszonyú kínok között (Franciaország máig egyetlen félszemű uralkodójaként), majd belehalt sérülésébe. A lovagnak nem esett bántódása, de Medici Katalin nem felejtett: a lovag Angliába menekült, majd amikor sok évvel később angol sereggel Franciaországba jött, és ott fogságba esett, Katalin kivégeztette.

A Salonba visszatért Nostradamus élete hátralevő részében már nem is igen csinált mást, mint hogy horoszkópokat készített felkérésre, és közben folytatta a négysoros jóslatok írását. A Próféciák teljes terjedelemben két évvel halála után, 1568-ban jelent meg először, s az első száz év alatt közel harminc kiadást ért meg csak Európában. Nostradamus 1566. július 2-án hunyt el, s állva temették a saloni ferencesek templomának falába. Sírját a forradalom alatt felnyitották, majd a város egy másik templomában, a Szent Lőrinc templomban helyezték el, ahol ma is található.

Mindmáig nem eldöntött kérdés, hogy Nostradamus valóban prófétai tehetséggel megáldott jövőbelátó vagy egyszerűen sarlatán volt-e. A Próféciák tíz Centuriájának összesen ezer négysorosa közül több is beteljesült, míg mások nem. Jelentős részük viszont annyira homályos (esetleg éppen Nostradamus szándéka szerint), hogy lehetetlenség belőlük bármit is kikövetkeztetni. A bevált jóslatok közé sorolható a Népszövetség felbomlásáról szóló (I./47.), az iráni sah elűzését (I./70.), valamint a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadást megjövendölő (II./6.) négysoros. "Nem jött be" viszont az a jóslat, amely szerint Napóleon "a XIX. század elején megszállja Angliát, és hosszú ideig uralkodik majd a szigetországban".

Sírfelirata

Nostradamus jóslatait sokan nemcsak elhitték (esetenként talán félremagyarázták), hanem már a kezdetektől fogva hamisították is, a hamisítványokat propagandisztikus célokra használták, akárcsak a történelem folyamán minden más csillagjósét. Rettegett (IV.) Iván orosz cár legfőbb tanácsadója egy holland asztrológus, Elysius Bomel volt. Hitt a jóslatokban I. Sándor és II. Miklós cár is. Sztálin alatt Wolf Messing jóslatát kérték a szovjetek a Molotov-Ribbentrop paktum megkötése előtt, és jósoltatott magának Hitler, nemkülönben Churchill is a háború alatt. Ugyancsak Messing nyugtatta meg Hruscsovot, hogy nem robban ki háború a kubai rakétaválság miatt. Ami a viszonylag közeli múltat illeti, az asztrológusok megjósolták, hogy az 1996. június 16-i oroszországi elnökválasztáson újraválasztják a Vízöntő jegyében született Borisz Jelcint.

(Múlt-kor/MTI)

1. Az orvoslástól a híres jóslatig
2. Hatásos és hatástalan történelemformáló jóslatok