Meghal VII. (Szent) Gergely pápa
2004. szeptember 13. 12:06
A szegény sorból származó Hildebrand 1020 és 1025 között született. Tanulmányait Rómában kezdte az Aventinus dombon álló Santa Maria kolostorban. Az Örök Városban lépett be a bencés rendbe. Sokat köszönhetett IX. Leó pápának, aki bíborossá emelte, és a pápai birtokok kezelőjévé tette. Sokat tett az egyházfegyelmi problémák megoldásáért. Felvette a kapcsolatot a normannokkal, hogy velük sikerüljön ellensúlyozni a nemesség és a Német-római Császárság egyre növekvő hatalmát.
1073. április 22-én választották pápává. Uralkodása alatt az univerzális egyház koncepciójának megvalósításáért küzdött, példát mutatva az egyház megújulásáért vívott évszázados harcokban. Saját korában nem aratott tartós sikert, és száműzetésben kellett meghalnia, de a római egyház erkölcsi befolyását napjainkig sok tekintetben a Gergely által adott irányításnak köszönheti. Vasszigorral próbált fellépni az egyházi méltóságok adásvétele (simónia), a laikus invesztitúra (világi személyek egyházi hivatalokba való beiktatása) ellen és a papi nőtlenség (cölibátus) érdekében. Leghevesebben a német császári hatalommal szemben akarta érvényesíteni a pápai szék tekintélyét. Ebből indult ki az ún. invesztitúra-harc, amelyben Gergely az ellenszegülő IV. Henrik királyt kiátkozta, és 1076-ban Canossa várában vezeklésre bírta.
A megyezés azonban nem zárta le a konfliktusokat. Henrik a második kiátkozás után III. Kelemen személyében ellenpápát választott. A császár Róma elfoglalására indult, Gergely bezárkózott az Angyalvárba és a normannokhoz fordult segítségért. A pápát támogatók azonban kifosztották a várost, így a pápa népszerűsége a mélypontra zuhant. Gergely kénytelen volt elhagyni a várost, és nem sokkal ezután Salerno-ban érte a halál. VII. Gergelyt 1606-ban V. Pál pápa avatta szentté.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Jane Grey, aki kilenc napig volt királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20