110 éve kezdődött az első újkori olimpia
2006. április 6. 10:00
Korábban
Athéntól Athénig
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a görög diplomata Demetriosz Vikelasz vezetésével alakult meg, s a testület úgy döntött, hogy az új olimpiákon valamennyi nemzet sportolói részt vehetnek. A görög hagyomány miatt az első versenyeket Athénbe, a következőt Coubertin tiszteletére Párizsba tervezték, majd négy évenként más-más ország nagyvárosába. A mozgalom jelszavát a pacifista Didon atya fogalmazta meg: Citius, altius, fortius - azaz: Gyorsabban, magasabbra, erősebben.Az első újkori olimpián, 1896. április 6-15. közt 11 európai ország: Nagy-Britannia, Bulgária, Dánia, Svájc, az Osztrák-Magyar Monarchia, Görög-, Német-, Olasz-, Svéd- és Franciaország sportolóin kívül részt vett az Egyesült Államok, Ausztrália, Chile és Egyiptom is, 245 férfi versenyző küzdött a kilenc sportág: atlétika, birkózás, sportlövészet, súlyemelés, kerékpár, torna, tenisz, úszás és vívás 43 aranyérméért.
A modern olimpiák első bajnoka az amerikai hármasugró James Connolly lett, az első magyar aranyérmet Hajós Alfréd szerezte, aki a 100 méteres és 1200 méteres gyorsúszásban is győzött. Dáni Nándor 800 méteres futásban második, Kellner Gyula maratoni futásban, Szokoly Alajos 100 méteres futásban harmadik lett. A játékokon az Egyesült Államok 11, a görögök 10, a németek 7, a franciák 5, az angolok 3, Magyarország, Ausztrália, Ausztria 2-2, Dánia és Svájc 1-1 aranyérmet nyertek.
A görög miniszterek korábban mindent megtettek a vállalkozás megbuktatása érdekében, ám a siker nyomán azt akarták, hogy a játékok rendezése végleg Görögországban maradjon - ezt azonban Coubertin-nek sikerült megakadályoznia. Az ókori eszme, a háború felfüggesztése a versenyek alatt idővel visszájára fordult: az olimpiák a két világháború idején szüneteltek. A berlini versenyeket 1936-ban a náci propaganda színhelyévé tették, 1972-ben Münchenben a terrorizmus is betört a sport világába, az 1980-as moszkvai és az 1984-es Los Angeles-i olimpia pedig a két világhatalom bojkottjáról emlékezetes. A mozgalom mégis fennmaradt, s az emberiség legnagyobb közös vállalkozása lett, a versenyzők száma egy-egy alkalommal tízezer fölé nőtt. Athén, az első újkori játékok városa 2004-ben a 28. olimpiát is megrendezhette.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)
Támogasd a szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
Legfrissebb
Legolvasottabb
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője 20:20
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára 17:40
- 7+1 híres merénylet a történelemből 17:20
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa 17:05
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák 14:20
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját 13:20
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang 11:20
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát 09:50