Állat- és Növénykert Budapesten

A második világháborúban éhezők fosztogatták

Az állatkerti látogatások számát (és ezáltal az otthagyott összegeket) az intézmény vezetői sokféle módon próbálták serkenteni. Oroszlánház épült, struccok, amerikai bölények és afrikai elefántok beszerzésével igyekeztek minél izgalmasabbá tenni a vendégek ott töltött óráit. Hiába árultak azonban sorsjegyeket, hiába engedtek be komédiásokat a területre, hiába adtak otthont étteremnek és kávéháznak, az éves bevételek sajnos még így is messze elmaradtak a várttól - és a működéshez szükségestől. A néhány év múlva előálló pénzügyi csődhelyzetet a járványok és a kerítésen kívülről beszökött rókák pusztításai tovább tetétzék.

A bezárással fenyegető válságot végül a belügyminiszter, ifj. Andrássy Gyula javaslata oldotta meg: az állatkert tulajdonost cserélt, az új üzemeltető maga a főváros lett. 1907-től Budapest Főváros Állat-és Növénykertje áll nemcsak a közönség, hanem a tudomány szolgálatában is. 1912-ben - néhány év szünet után - újra fogadták már a családokat Jónás, a víziló, az újonnan vásárolt tarajos sülök, vombatok, tapírok, pumák, vidrák, rénszarvasok, kakaduk, emuk, pingvinek és egyéb különleges állatfajok. Megépült a főkapu, a Kós Károly által tervezett állatházak, a Pálmaház és az Aquarium, a Kis- és Nagyszikla, vagyis mindazok az építmények, amelyek ma is a terület fő látványelemeit alkotják. Barlang Mozi, tevegelés és pónilovaglás várta a kikapcsolódni vágyókat.

Az első világháború csak átmeneti gazdálkodási nehézségeket okozott, a két világháború közötti időszak pedig egyenesen a fellendülés éveit eredményezte. Az 1920-as, '30-as években a budapesti állatkert európai hírnévre és minőségre tett szert, hogy aztán a következő nagy világégés bombái mindezt elpusztítsák. A gyönyörű épületek leomlottak, az állatkert lakói pedig vagy a fegyverek, vagy az éhező lakosok áldozataivá váltak.

1945. május elsején az üzemeltetők harmadjára is új életet leheltek az állatkertbe, amely - felvéve a tudományos intézmények listájába - 1956 óta hivatalosan is ismeretterjesztő tevékenységet folytat. Az azóta eltelt évtizedek folyamatos bővülést, szaporulatot eredményeztek, s az 1994 óta életben lévő "rácsellenes program" szintén az állatok komfortérzetének növelését szolgálja.

1. Főúri kiváltságból népszórakoztatás
2. Erzsébet királyné hozatta az első zsiráfot
3. A második világháborúban éhezők fosztogatták

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai