Mégis együtt élhettünk a Neander-völgyiekkel

2004. február 4. 09:00

Három horvát és két amerikai kutató friss tanulmányában azt állítja: a Neander-völgyi emberek egy ideig együtt éltek a mai emberekkel - jelentette a HINA horvát hírügynökség. A tanulmány a Journal of Human Evolution című neves folyóiratban jelent meg.

Korábban

A Neandervölgyi mégsem az ősünk?
A tudósok régóta vitatkoznak azon, hogy a Neandervölgyi ember rokonai vagyunk-e. A Neandervölgyi egyébként 100 ezer éve élt Európában. Katerina Harvati, a New York University antropológusa több leletet hasonlított össze...
Hideg okozhatta a Neander-völgyi halálát
Kutatók állítása szerint a Neander-völgyi ősember a nagy éghajlati ingadozások következtében pusztult ki a jégkorszakban 30 ezer évvel ezelőtt
Szenzációs lelet - Neander-völgyi `arc`
Egy lapos csontdarab, ami némiképpen hasonlít egy arcra - az eddigi legjobb bizonyíték arra, hogy a Neander-völgyi embernek is volt képzőművészete
Neandervölgyi múzeum
146 évvel a neandervölgyi ember csontvázainak felfedezése után a Kreis Mettmann-i múzeum végre látogathatóvá tette a barlangot is, amit a 150 ezer évvel ezelőtt élt homo sapiens választott lakóhelyül
Hominidák tinédzserkor nélkül
A kutatók szerint a gyakran lehetetlenül viselkedő tinédzser viszonylag új jelenség az emberré válás útján. A jelek szerint a szülőknek 1,5 millió éve jóval könnyebb dolguk volt

Perlekedő elméletek

Régóta tart a vita arról, hogy a Neander-völgyi emberek és a modern ember korai képviselői keveredtek-e egymással, azaz a mintegy 30 ezer évvel ezelőtt kihalt Neander-völgyiek hozzájárultak-e a modern ember jelenlegi génállományához.

Amerikai, angol és horvát kutatók 1999-ben úgy találták: a Neander-völgyi nem tűnhetett el 34 ezer éve Közép-Európából. Mivel a két hasonló faj évezredeken át élt egymás mellett, valóban nagyon valószínű, hogy a Homo sapiens nem kipusztította a Homo neandertalensist, hanem keveredett vele. Annyi feltétlenül bizonyos, hogy a két faj nem úgy élt egymás mellett "mint egy fejlettebb faj és egy állat, hanem mint két nép". A kutatók szerint számos igen korai modern emberlelet mutat olyan anatómia jegyeket, amelyekre csak ez a feltevés adhat magyarázatot.

Tavaly tavasszal ismét módosult a kép: Portugáliában talált maradványok ugyanis egyszerre mutatják mindkét faj bélyegeit, az eddigi DNS-vizsgálatok azonban nem döntötték el a kérdést.

A tavaly tavasszal végzett vizsgálatok során a Ferrara Egyetem (Olaszország) kutatói három embercsoport genetikai anyagát hasonlították össze: a Neander-völgyiekét; a modern ember jégkori, kihalt populációjáét (Cro-Magnoni ember); és a mai, 21. századi európaiakét. A két kihalt embercsoport esetében a DNS-t csontokból vonták ki.

Ezek az eredmények azokat a nézeteket erősítik meg, melyek szerint őseink nem keveredtek a Neander-völgyiekkel, így nem hordozunk Neander-völgyi géneket. Eszerint a modern ember Afrikában jelent meg mintegy 150 ezer évvel ezelőtt, majd szétterjedése során leváltotta az Európában, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és talán Nyugat-Szibériában élő Neander-völgyieket.

következő oldal 1 / 2