2022. ősz különszám: Lenyűgöző történeteink
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hideg okozhatta a Neander-völgyi halálát

2004. január 27. 13:39

Kutatók állítása szerint a Neander-völgyi ősember a nagy éghajlati ingadozások következtében pusztult ki a jégkorszakban 30 ezer évvel ezelőtt.

`www.dfxwebs.com`
Hasonlóan Európa első modern embereihez, a Neander-völgyiek is dél felé húzódtak vissza a gleccserek elől és ott az egyre fogyatkozó élelem megszerzéséért egymással versengve, mindkét csoport kihalt. Erről számolt be a New Scientist tudományos folyóirat a Cambridge-i egyetem Tjeerd van Andel vezette harmincfős csoportjának elemzése alapján.

A Homo sapiens egy újabb, fejlettebb csoportja mintegy 30 000 évvel ezelőtt előbb Kelet-Európában tűnt fel, és jobb vadászfegyvereinek, valamint melegebb ruházatának köszönhetően onnan kiindulva benépesítette az egész kontinenst - véli a régészekből, antropológusokból, geológusokból és klímatológusokból álló csoport.

A korábbi elméletek többek közt abból indultak ki, hogy a Neander-völgyi embert a technikailag fejlettebb Homo sapiens kiszorította, esetleg ki is irtotta. Grönlandi jégpróbák, az őskorból visszamaradt csont kövületek és növényi pollenek azt mutatják azonban, hogy az éghajlat megváltozása "drámai befolyást" gyakorolt a korabeli állat- és növényvilágra, és ez alól nem jelentettek kivételt az Európában élő Neander-völgyiek és Aurignacien-emberek sem. (Kr.e. 30-40 ezer évvel létezett Nyugat- és Közép-Európában ez a felső-paleolitikus kultúra, amely az 1860-ban feltárt franciaországi Aurignac-barlangtól kapta a nevét. Magyarországi lelőhelyei az Istállóskői és a Peskő-barlang.) Az őskori időjárási térkép mutatja, hogy a téli hőmérséklet 30 000 évvel ezelőtt mínusz tíz Celsius fokra süllyedt.

Az emberek dél felé vándorlása pontosan egybe esett a jégtakaró előrenyomulásával Európa északi részében. Neander-völgyiek és Aurignacien-emberek végül is visszahúzódtak kis számú menedékhelyre Délnyugat-Franciaországba és a Fekete-tenger partvidékére. Ott valószínűleg táplálékhiány idézte elő mindkét csoport kihalását, ami által megnyílt az út a fejlettebb modern ember, a Gravettien kultúra előtt. (Ez a felső-paleolitikus kultúra Kr.e. 30 000 és 10 000 között létezett Európában, főként annak keleti és középső részén. Névadó lelőhelye a franciaországi Abri La Gavette. Számos települése ismert Magyarországon is.)

MTI

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár