Megszületett Molnár Ferenc író

2004. szeptember 13. 12:06

Molnár Ferenc (Neumann Ferenc) Budapesten született. Apja katonaorvos volt, a gimnáziumot a fővárosban végezte. 1896-tól Genfben tanult jogot, majd visszatért Magyaroroszágra. Elhelyezkedett a Budapesti Naplónál, és emellett színházi darabokat is írt. 1901-ben változtatta nevét Molnárra. 1906-ban feleségül vette Vészi Margitot. 1909-ben írta egyik leghíresebb darabját, a Liliomot. 1910-ben vette papírra Pál utcai fiúkat, amelyet számos nyelvre is lefordítottak, és mind a mai napig nagy népszerűségnek örvend. Ekkor kezdett publikálni a Pester Lloyd-ban. Az első világháború alatt haditudósító volt. 1922-ben feleségül vette Fedák Sárit. Ekkoriban főként könnyed darabokat írt, amelyek cinikus formában az álom és a valóság közötti állapotokat tükrözték. 1937-ben távozott el Magyarországról, Svájc érintésével New York-ban telepedett le. Harmadik házasságát Darvas Lili színésznővel kötötte. New York-ban halt meg 1952. április 1-jén. Egyéb jelentős művei: A Doktor úr (1902), A Testőr (1910), A vörös malom (1923), Egy, kettő, három (1929), Nagy szerelem (1935), Delila (1937), Panoptikum (1949).

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2014

• Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
• Az embermentő Jane Haining
• Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? 
• A bundázás egyidős a futballal
• A hét törpe kalandjai Auschwitzban
• A kóser konyha különlegességei
• Hogyan kampányoltak a római politikusok?
• A numerus clausustól a numerus nullusig
• Így temettük el "Kossuth apánkat"