A Divatcsarnok elesett, a designközpont készül

A megvalósult nagy kulturális beruházások rövidke listáját a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont nyitja - a 2004-ben átadott épületben néhány héten belül az új állandó kiállítás is elkészül -, és az informatikai minisztérium által meglehetősen zűrös körülmények között, de végül látványosan létrehozott Jövő Háza zárja. Nem teljesen világos viszont a jövője annak a Magyar Design Központnak, amelynek megteremtése még a Medgyessy-féle Európa-terv része volt. Az épület átalakítása néhány napja kezdődött, a felújítási munkákat március 31-ig kell befejezni.

Ellenkező előjellel ugyan, viszont a napokban végre lezárult az Andrássy úti Divatcsarnok ügye. A korábban állami tulajdonba vásárolt műemlékre ragyogóbbnál ragyogóbb tervek születtek az elmúlt négy év alatt. Először a Guggenheim múzeum magyarországi kiállítóhelyének szánták, a tervezgetésnek azonban véget vetett szeptember 11. Ezt követően a zenészek és az építészek is kinézték maguknak - az utóbbiaknak különösen azért fájt rá a foguk, mert az Építészeti Múzeum alapítása óta nélkülözi a kiállítóhelyet, viszont az Európa-terv értelmében az ingyenes múzeumok közé tartozik. Bár a kulturális minisztérium többször is kijelentette, hogy elkötelezett az épület kulturális célú hasznosítása mellett, végül a zenészek és az építészek is hoppon maradtak. Az állam a Divatcsarnokra pályázat útján keresett vevőt, és meg is találta a 2001-es kérő személyében.

Tapodtat sem mozdult viszont előre a budai Vár, azaz a Szent György téri romépület ügye: a hajdani Honvéd Főparancsnokságon és környékén reprezentatív államtörténeti kiállítást és konferencia-központot alakítottak volna ki, de egy tervpályázatnál tovább nem jutottak. Ennyi sem történt az óbudai Gázgyárban. A műemlék csarnokokban és a körülöttük lévő területen egy lassan évtizedes terv szerint múzeumi negyedet szeretne létrehozni az állam. Itt kapna helyet az ugyancsak kiállítóhely nélkül vegetáló Országos Műszaki Múzeum, több ipari szakmúzeum, sőt egyes elképzelések szerint még a Néprajzi Múzeum is. Mindez azonban nem több szándéknál, hiszen - bár a főváros e célra kész ingyen átadni a területet az államnak - a beruházás minimálisan 30-40 milliárdos költsége eddig az alapkőletételtől is elrettentette a döntéshozókat.

Vélhetően szintén a szükséges összeg nagysága tartja vissza az államot attól, hogy döntsön a Millenáris melletti terület sorsáról. A Millenáris 2-ként említett gyárcsarnokok szennyezett és rendezetlen tulajdonú földdarabon állnak; némelyikük azonban már műemlék. Hasonló a helyzet a pesti Közraktárakkal is. Bár a főváros aspirációja az Európa kulturális fővárosa címre az elmúlt évben valamelyest felkavarta az épületek körüli állóvizet, e pillanatban senki sem gondolja komolyan, hogy 2020 előtt nyüzsgő és fiatalos kulturális bázissá válhatna a hajdani ipartelep. Ha lehet, ennél is bizonytalanabb a Várkert Bazár sorsa. Annyi biztos, hogy az állam talált egy befektetőt, aki üzleti célú hasznosítás fejében felújítaná a műemléket - ahogy az is, hogy jelentős erők mozdultak meg az állami szerepvállalás és a `méltó` funkció érdekében.

Úgy tudni, részben kulturális szerep jut majd a Rumbach Sebestyén utcai műemlék zsinagógának is, amelyben korábban sokan a holokausztmúzeumot szerették volna megvalósítani. Az épületet tavaly visszakapta a Mazsihisz. Hasznosítására ötletpályázatot írtak ki.

A teljes cikk a Népszabadság oldalán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel