Ünnepélyesen megnyitják a Szent István Bazilikát
2004. szeptember 13. 12:06
Budapesten 1905. november 19-én ünnepélyesen megnyílt a Szent István-templom (Bazilika), amelynek tulajdonjogát 2001. augusztus 16-án a magyar állam átadta a Magyar Katolikus Egyháznak. A lipótvárosi tanács 1845-ben bízta meg Hild Józsefet egy reprezentatív templom tervezésével. Az 1851-ben elkezdett építkezés vezetését - Hild halála miatt - 1867 áprilisában Ybl Miklós vette át, aki a kupola 1868-as beomlása után több részletében is átdolgozta elődje terveit. Ennek köszönhető, hogy a kelet-nyugati homlokzat Hild klasszicista felfogását, míg a főhomlokzat és a Bajcsy-Zsilinszky útra néző hátsó homlokzat Ybl neoreneszánszban fogant architektúráját tükrözi. A munkálatokat Ybl Miklós halála után - egészen a befejezésig - Kauser József vezette. A zárókő 1906. december 8-i elhelyezésénél megjelent I. Ferenc József császár. Ugyanezen év október 28-án a bazilikában II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona hamvai felett szentmise áldozatot mutattak be. A Szentszék által 1931-ben `basilica minor` rangra emelt templomot számos képzőművészeti alkotás, köztük Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Feszty Árpád, Ferenczy Béni és Pátzay Pál munkái díszítik. A Szent Jobb őrzési helyét 1971-ben alakították ki az akkori Lipót-kápolnában. A bazilika - egy német keresztény hetilap olvasóinak adakozásából - 1990-ben kapott új harangot, az 1944-ben elrabolt helyébe. Teljes felújítás 1983-ban kezdődött el nagyobb részt állami támogatással. A 2003-ban befejeződött rekonstrukció nemcsak egyszerű felújítás volt, mert voltak olyan elemei a bazilikának, amelyek csak most készülhettek el, például az ólomüveg-ablakok, amit eredetileg az oldalhajókba terveztek. A munkálatok során 5 kilogrammnyi aranyat, 250 ezer aranyfüstlemezt és 10 kilogrammnyi féldrágakövet használtak fel. 2001. augusztus 16-án a magyar állam átadta a Bazilika tulajdonjogát a Magyar Katolikus Egyháznak
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 20:20
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap