A Saar-vidék Németország mellett dönt
2004. szeptember 13. 12:06
1955. október 23-án a Saar-vidék lakossága népszavazáson kétharmados többséggel elutasította azt a tervet, hogy egy európai biztos irányítása alá kerüljön a terület, s pénzügyileg, gazdaságilag elsősorban Franciaországhoz kötődjék. Így a tartomány visszatért Németországhoz, s 1957-től az NSZK szövetségi tartománya lett.
A terület a középkorban Lotharingiához, a Saarbrückeni Grófsághoz és a Zweibrückeni Fejedelemséghez tartozott. A XVIII. század végén a forradalmi Franciaország annektálta, 1818-ben a Rajnai tartomány részeként porosz fennhatóság alá került. AZ 1919. évi versailles-i békeszerződésben 1920-tól 15 évre a Népszövetség igazgatása alá vonták, szénbányáit Franciaország aknázhatta ki. Az 1935-ben azonban az erősödő német nyomás hatására népszavazást kellett tartani a tartományban, amelynek eredményeként a lakosság 90 százaléka a Németországhoz való tartozás mellett döntött. 1945-ben a franciák szállták meg. 1954-re autonóm terület lett önálló törvényhozással és állampolgársággal, de gazdaságilag és külpolitikailag is Franciaországhoz kapcsolódott, és 50 évre megkapta a szénbányák kiaknázásnak jogát. 1955-ben azonban újabb népszavazást tartottak, amelyen a lakosság elvetette a korábbi francia-német tárgyalásokon felvetett "európaizálást", vagyis a Saar-vidék önálló képviseletét az európai intézményekben. Végül 1957-tol az NSZK szövetségi tartománya lett, az utolsó francia gazdasági koncessziókat 1959-ben számolták fel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap