Dahomey uralkodói

Dahomey uralkodói, a mai Benin déli részén levő nyugat-afrikai állam királyai. A királyság a XVIII. és a XIX. században élte virágkorát. A hagyomány szerint a XVII. század elején három fivér versengett Allada királyságáért, amely a rabszolga-kereskedelemből gazdagodott meg. Az egyik fiú hatalomra került, a másik kettő elmenekült. Az egyik fiú délkeletre ment, és a tengerparton megalapította Porto Novót. A másik fiú, Do-Aklin északon létrehozta az Abomey Királyságot, a későbbi Dahomey magvát. Valamennyien adót fizettek Ojónak, a keletre fekvő, erős joruba királyságnak.
Do-Aklin unokája, Vegbadzsa (Wegbaja; 1645-85 k.) erős államot teremtett Abomeyből. Őt Akaba (1685-1708), majd Agadzsa (Agaja; 1708-32) követte a trónon. Utóbbi, aki mindenáron fegyvereket akart vásárolni a Guineai-öböl partján működő európai kereskedőktől, bekebelezte az Allada királyságot (1724) és Whydah-t (1727). Az európaiak addigra már mindkét állam területén erődöket emeltek. Agadzsa megnövelt területű államát Dahomeynek nevezték el. A rabszolga-kereskedelemből tetemes hasznot húzó királyság virágzásnak indult, s Tegbeszu (Tegbesu; 1732-74), Kpengla (1774-89) és Agonglo (1789-97) uralkodása idején újabb tartományokat hódított meg. Miután Nagy Gezu (1818-58) megdöntötte Adandozan király (1797-1818) uralmát, Dahomey elérkezett hatalmának csúcspontjára, Gezu utóda, Glele (1858-89) uralkodása idején azonban hanyatlásnak indult. Amikor a franciák elfoglalták Porto Novót és Cotonout, s oda került át a part menti kereskedelem központja, Whydah gazdasága összeomlott. Behanzin (1889-94) trónra lépése után, az ellenségeskedés fokozódott. 1892-ben a franciák sikeres hadjáratot indítottak a dahomeyiek ellen, s a terület francia protektorátus lett. Behanzint a nyugat-indiai-szigetekre száműzték, egykori királyságát beolvasztották Dahomey francia gyarmatba.