Megtartja első ülését a Humboldt Egyetem szenátusa

2004. szeptember 13. 12:06

A német Humboldt-fivérek által tervezett berlini egyetem kezdettől fogva helyiséggondokkal küzdött. Az oktatási program már régen elkészült, amikor végre megkapták az Unter der Linden sugárúton fekvő barokk palotát, amelyben ma is székel az intézmény. A főépület 1748-66 között Henrik herceg, Nagy Frigyes öccse számára épült, terveit von Knobelsdorff rajzai nyomán Johannes Boumann holland építész készítette. 1810. október 6-án már beiratkozott az első hét diák, s összeállt a tanári kar is. Az egyetem szenátusa október 10-én tartotta első ülését, s 15-ére tervezték az előadások megkezdését. Ez azonban az épület-felújítás elmaradása miatt nem valósult meg, így az egyetem október utolsó napjaiban kezdte meg működését. A teremhiány miatt a megnyitó ünnepség el is maradt. Neve eleinte III. Frigyes Vilmos egyetem volt, 1949-ben kapta a nagy humanista, Wilhelm von Humboldt nevét, aki államférfiként, filozófusként és nyelvészként is tekintélyt szerzett, s kidolgozta az egyetem koncepcióját. A két testvér szobra 1883 óta áll az előtérben, Alexander von Humboldt, a természettudós emlékműve pedig az épület előtt látható, aki 1827-28-as előadássorozatával jelentősen hozzájárult a reáliák előtérbe kerüléséhez az oktatásban. Az egyetem első rektora Johann Gottlieb Fichte, a jeles filozófus volt, s a továbbiakban tanított ott Georg Wilhelm Hegel, Jacob és Wilhelm Grimm, Paul Erlich, Rudolf Virchow, Robert Koch, Max Planck, Max Born és Albert Einstein is. A berlini egyetem a német polgári átalakulás időszakában a feudális hagyományoktól mentes, új típusú felsőoktatás intézménye lett.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején