A hajójuk tette hódítóvá a vikingeket

A Le Figaro munkatársa új könyve megjelenése kapcsán a 'viking mítosz' eredetéről beszélgetett Régis Boyer-vel.

Kereskedő kalózok

Norvég gyerekek viking ékszerei Gótok, vikingek, kalózok Eu-ben Viking tűzfesztiválok Skóciában Tengerre száll a legnagyobb viking hajó Megtalálták Anglia első viking sírját Viking sírok nyomában Botrányos viking-térkép Viking település Izlandon

Mivel tudná magyarázni, hogy ez a téma kimeríthetetlennek látszik?

Erre nem könnyű igazából pontos választ adni. Véleményem szerint az északkal kapcsolatba hozható mitológia már az antikvitásban megfigyelhető, az ókor nagy szerzői Tacitus, idősebb Plinius és Strabón előszeretettel fordultak ezen égtáj felé. A rómaiak szerint a fény északról érkezett. Ez minden bizonnyal összefüggésbe hozható a tisztaság keresésével, amit a romantika a 19. században újra felelevenített. Hová ment Iászon, hogy megkeresse az Aranygyapjút? Északra. Ebből a mitológiában alakult ki az az elképzelés, mely szerint itt nagy termetű szőke, kék szemű árják élnek. De ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy skandináv országokban sokkal több a barna, mint a szőke. A legendák tovább formálták a vikingek mítoszát. Az egyik ilyen, mind a mai napig élő vélekedés szerint ezek a népek kegyetlenül barbárok voltak.

Miért, nem voltak azok?

Igen is meg nem is. Nem szabad azt figyelmen kívül hagynunk, hogy akik ezt Nyugaton, nevezetesen Angliában és Franciaországban írták, azok az áldozataik voltak, és semmi okuk nem volt arra, hogy tetteiket megszépítsék. Természetesen a vikingek nem voltak gyengéd emberek. Megérkeztek hajóikkal, hajnalra már ki is fosztották, és fel is gyújtották a városokat. Szekercéikkel összetörték a szentek ereklyéit, egyrészt, hogy megszerezzék az aranyat, másrészt ezzel akarták demoralizálni a hívőket, majd pedig mindent tűzzel emésztettek el.  Ők voltak a középkor legnagyobb gyújtogatói. Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy  klérus bennük a sátán küldötteit látta. Ugyanakkor a hajóikon kívül egyáltalán nem voltak félelmetesek. A szárazföldön egyetlen csatát sem nyertek. Nem voltak sokan, és fegyverzetük is átlagosnak mondható. Az arabok, akik a mediterráneumot uralták, valamennyire objektívebben látták őket. A diplomáciai forrásokban 'madjus'-nak, azaz varázslónak nevezték őket. Észrevették, hogy mennyire jól értenek a kereskedés minden fajtájához.

Hogyan lehet az, hogy a vikingekről először a harcban zsákmányt szerző katona jut az eszünkbe, nem pedig a kereskedő?

Azt gondolja, hogy a mai nemzetközi kereskedelem nem a háború egyik formája? Ezen korszak kereskedői ugyanakkor kalózok is voltak, kezdve a szaracénokkal. Észak germánjai, a vikingek a szükség miatt váltak kereskedőkké, mivel azok az országok, ahonnan jöttek - Dánia, Norvégia, Svédország, Izland - szegények és alulfejlettek voltak. Ezért keltek át a tengereken, és hajóztak fel a folyókon. Egészen addig a napig, amíg a Karoling birodalom gyenge volt, észrevették, hogy egy jól irányzott csapással sokkal gyorsabb megszerezni az árut, mint a véget nem érő tárgyalásokkal. De ugyanazok az emberek kereskedtek, akik harcoltak. Itt egy gondolat erejéig érdemes kitérni Georges Dumézil megállapítására, amelyet az indoeurópai társadalmak hármas funkciójával kapcsolatban fogalmazott meg. A társadalom egyik rétege a vallásért felelt, a másik háborúkat viselt, a harmadik világi dolgokkal, a munkával és a kereskedelemmel foglalkozott. A vikingekre úgy látszik mindegyik vonatkozott: a földművelő, a katona és a kereskedő.

Drakkar és knörr

Hogyan lehet megismerni ezt a civilizációt, amely annyira kevés emléket hagyott maga után?

Régis Boyer

Először is a régészetet kell segítségül hívni. A tudomány alkalmazásával fel lehet térképezni öltözködési szokásaikat, fegyverzetüket, váltópénzeiket, természetesen nem szabad megfeledkezni hajóikról sem. Mindenek előtt a vikingek a hajóik révén váltak vikingekké. Nem a drakkar miatt, ami a maga formájában hatalmas mérettel rendelkezett, és páratlan találmány volt, hanem a knörr által, amivel gyakorlatilag mindent végre tudtak hajtani: ezzel kereskedtek, és hajóztak a part mentén. Ez egy könnyű és rugalmas szerkezet, egy valóságos technikai csoda volt, amely szinte siklott a vízen, és minden irányban követni tudta az áramlatokat.

A drakkar egy tökéletes találmány lett volna?

Egy 19. századi újságíró dobta be a köztudatba ezt a megállapítást a drakkar-ról. Ugyanakkor a kifejezés pontos magyarázata messzire vezetne minket, mivel a vikingeknek megvolt az a szokása, hogy a hajóikat olyan félelmet és ijedtséget keltő állatokról nevezték el, mint a sárkány vagy a kígyó. Ugyanakkor a viking nem a knörr-jén utazott, hanem a dragon-ján. A dragon-t ónorvég néven dreki-nek nevezték. A knörr nélkül a viking nem létezett többet. Ez egyszer csak eltűnt, vele együtt a viking csoda is. Abbahagyták a rablásokat és asszimilálódtak. Angolokká, oroszokká, normannokká váltak, de ez már egy másik történet lenne.

Beolvadtak, ugyanakkor teremtettek is. Nem ők alapították az orosz államot?

Ez azért összetettebb kérdés. A Bizáncig tartó területtel már az i.sz. V. században élénk kereskedelmet folytattak. A Svédország területéről érkezett varégoknak már voltak kereskedelmi lerakataik ezen a vidéken. Egy XII. századi krónikás, Nestor szerzetes írta, hogy a 'szlávok képtelenek voltak magukat kormányozni, ezért megkérték a varégokat, hogy ők adjanak nekik vezetőket'. Természetesen a varégoknak nem kellett ezt kétszer mondani. Egy bizonyos Rurik irányítása alatt beilleszkedtek a szláv társadalmi keretekbe. Kijev és Novgorod fejedelemségeiben, akárcsak Normandiában inkább felolvadtak az ott élő élő népességben, minthogy gyarmatosítottak volna. Manapság gondolhatunk arra, hogy a 'rus' szó svéd 'rhos' vagy 'rhus' kifejezésből származik, ami vöröset jelent, de ezt egyértelműen kijelenteni problematikus lenne. Ugyanakkor az sem felelne meg teljesen az igazságnak, ha nem azt mondanánk, hogy ők oroszország alapítói.

Franciaországban egészen Párizsig nyomultak előre. Ki állította meg őket?

Bizonyos értelemben hozzájárultak ahhoz, hogy Párizs fővárossá váljon. Előttük a legjelentősebb város Lyon (Lugdunum) volt. Az ő támadásaik tették egyértelművé a franciák számára, hogy Párizs stratégiai szempontból mennyire fontos. Ha Párizs elesik, akkor Franciaországot is elözönlötték volna. Ezért Odó 885-ben nagy részük felett győzelmet aratott, és megállította előrenyomulásukat. Így hozzájárultak a Capeting állam kialakításhoz. 912-ben III. (Együgyű) Károly aláírta a Saint-Claire-sur-Epte-i megállapodást. Ennek értelmében Rollo Normandia első fejedelme lett, és így a vikingek Normandiában telepedhettek le. Hódító Vilmos 1066-os győzelme pedig már a vikingek nyugati kalandozásainak a végét jelezte.

(Forrás: Le Figaro)