2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Karthágói hadihajókat keresnek a tenger mélyén

2005. augusztus 17. 11:00

Olasz régészek megtalálták az első pun háborúnak véget vető tengeri csata maradványait az Égei-szigeteknél.

Catulus flottája

A Szicíliától nyugatra fekvő szigetek környékén két évig folytatott víz alatti kutatást követően tavaly végül egy bronz sisakot és i.e. 241 körülire becsült amforákat találtak. A tengeri régészek és történészek csapata azért volt roppant elégedett a leletekkel, mert a római flotta ekkor, azaz i.e. 241. március 10-én, Gaius Lutatius Catulus vezetésével vetett véget a karthágói hajók tengeri uralmának, és ezzel lezárta a ma első pun háború néven ismert 23 éve folyó küzdelmet. A helyszín pontos meghatározása nem volt könnyű, mert a krónikák szerint a több száz hajó közreműködésével vívott csata órákig tartott, és a küzdelem folyamán a flották sokat sodródtak dél felé. A karthágóiak 250-300 frissen épített hajóval vettek részt a küzdelemben, melyeket nagyjából 400 teherszállító hajójuk is támogatott.

A háború vége
A rómaiak visszavonultak a tengertől; midőn tehát a carthagóiak látták, hogy hajóik szabadon czirkálhatnak a Földközi-tengeren, hadseregüket támogatás nélkül hagyták Siciliában, s ismét kereskedői vállalatokkal szaporították vagyonukat vagy kisebb hódításokkal növelték hatalmukat. Ekkor a senatus újra megsejtette az alkalmas időt; sietve kiadta a parancsot újabb hajóhad építésére. A kincstár üres volt, de a nép önkéntes adakozással előteremtette a szükséges összeget. A kétszáz gályából álló tengeri hadsereget gyorsan fölszerelték, s Gaius Lutatius Catulus consul a Kr. e. 242. év (u. c. 512) végén hamarább vezette Drepanumhoz, semmint a carthagóiak odaérhettek volna hajóikkal. A rómaiak elfoglalták a kikötőt és körülkerítették a várost, bár a carthagóiaknak idesiető száz hajója ezt megakadályozni iparkodott; azután nagy győzelmet arattak e hajóhadon 241 (u. c. 513) márcz. 10-én az Aegati szigeteknél, s így teljesen elzárhatták a közlekedést.
(Forrás: Nagy Képes Világtörténet)



Nagyjából ezzel egy időben az olasz rendőrség műkincsekkel foglalkozó részlege egy i.e. 241-ből származó bronz hajóorrot talált egy műgyűjtő otthonában, akit letartóztatva hamar kiderült, hogy a műkincset korábban illegálisan halászták ki a régészeti kutatás helyszínén  - így a régészek bizakodva folytatták a roncsok keresését. A kutatás során ráadásul maguk mögött tudhatták a víz alatti örökség védelmét sürgető UNESCO-t is.

"A kutatásunknak felbecsülhetetlen történeti értéke van, de talán még ennél is nagyobb a hatása a régészetre" - mondta el az esetről a Reutersnek a csoport szicíliai vezetője, Sebastiano Tusa. "Az előkerülő leletekből megérthetjük, hogy abban a korban miként vívták a háborúkat, és hogyan építették a hadihajókat". Emellett nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a leleteket az olasz régészek hasonló Szent Grálként keresik, mint ahogy a görög régészek eredtek a Szalamisznál elsüllyedt flotta, és az Athos-hegyfoknál elpusztult perzsa hajók nyomába.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár