Legendás apák és fiúk

185 éve indult el az első dunai gőzhajó

2005. július 15. 13:16

185 éve, 1820. július 16-án indult első menetrendszerű útjára az első dunai gőzhajó, a Carolina.

Gőzhajók a Múlt-koron

Megünneplik minden idők egyik legnagyobb mérnökét
190 éve halt meg a gőzhajó feltalálója
Dezsényi Miklós-Hernádi Ferenc: A magyar hajózás története-A gőzhajózás
A Habsburg Birodalomban a hajózás ösztönzésére 1813-ban tett közzé rendeletet I. Ferenc, melyben szabadalmat ígért a folyókra azoknak, akik használható gőzhajót mutatnak be. Az első dunai gőzhajót, a Carolinát Bernhard Antal pécsi polgár - különben az eszéki révvám bérlője - építette 1817-ben a Dráva melletti Sellyén. (Fulton hajója tíz évvel korábban, 1807-ben indult el a Hudsonon.)

Bernhard 1779 körül született a poroszországi Oberrathenben. Magyarországon először 1811-ben lehetett hallani róla, ebben az évben ugyanis egy vonóláncos ívhid megépítését javasolta a Duna felett. Később egy újszerű hajómalom-lapátjával vált ismertté, majd ezt a szerkezetet párosította össze egy gőzgéppel és egy fa hajótesttel. A Carolina (amely nevét az uralkodó feleségéről kapta), jó minőségű szlavóniai tölgyfából készült, hossza 13,37 méter, szélessége 3,16 méter, merülése 1,02 méter volt. Gépi berendezését is részben Bernhard alkotta: egy himba nélküli, dugattyús körforgó gőzgép működtette, 24 lóerős (18 kW) teljesítménnyel. Bernhard volt az első, aki a gőz fejlesztéséhez csőrendszert alkalmazott, s vezérelt lapátú hajtókerék-rendszerére szabadalmat is kapott. A Carolina a vontatásnál alkalmazott gőzcsörlőjével is megelőzte korát.

A hajó első próbaútját 1817. március 21-én tette meg, második próbaútján egy 488 mázsás rakományú dereglyét vontatva felfelé 3,4 km/óra, lefelé 17 km/óra sebességet ért el a Dunán. 1817. májusában az érdeklődők már Bécsben is megcsodálhatták. A bemutatót július 21-én hatósági vizsga követte, amely minden szempontból eredményes volt. Kiemelték a kazán alacsony fafogyasztását és kettős biztosító berendezését (akkoriban gyakoriak voltak a kazánrobbanások). A zátonyos, tönkökkel és más akadályokkal teli Dunán a hajó alacsony merülése igen előnyös volt.

A Carolina első távolsági próbaútját 1818-ban tette meg: szeptember 2-án indult el Bécsből, három óra alatt ért Pozsonyba, s összesen 24 óra alatt Pestre. Itt a helytartótanács vizsgálata is pozitívan zárult, bár az úton műszaki gondok is adódtak, és a hajó zátonyra is futott.

Bernhard 1818. december 31-én egy Saint Leon nevű vállalkozóval közösen kapott szabadalmat 15 évre a Dunán és mellékfolyóin való hajózásra. Ezután Bernhard a Dráva-parti Eszék, Újvidék és Mohács közt végzett áruszállítást a hajóval,ám mivel a gépezet majdnem az egész járművet kitöltötte, a terheket bőgősuszályokra rakták. A hajó vontatóereje azonban nem volt elég ahhoz, hogy a sebesebb folyamszakaszokon terhet vontasson, ezért a Carolinát Pestre vitték, ahol tulajdonosa a Duna két partja közt átkelő járatot tervezett. Ezt megelőzően azonban a Carolina 1820. május 9-én léket kapott és elsüllyedt; csak július 16-ára sikerült kiemelni és rendbe hozni.

E napon indult az átkelő járat Pest, Buda és Óbuda érintésével. Az utasokat a Carolina vontatta uszályon helyezték el, a napi hét-nyolc járat állomásai a mai Eötvös tér, a Bomba (ma Batthyány-) tér és a Császárfürdő voltak. A hajó Óbudára naponta csak kétszer ment, s vasárnap a Margit-szigetet is érintették. A menetidő Óbudáig 1 óra 52 perc, visszafelé 29 perc volt, az átkelés 10 krajcárba, Óbudáig 30 krajcárba került, de havi bérlet és családi kedvezmény is létezett.

A járat csak november 20-ig működött, mert kevesen használták. A gyér érdeklődést az indokolta, hogy a hajóhídon az átkelés olcsóbb volt, mivel a hídvámot a Carolina (nem nemes) utasainak is ki kellett fizetniük. Bernhard ezután visszavitte hajóját Eszékre, itt egy ideig még a jégzajlás által elsodort Dráva-hidat pótolva közlekedett, majd - máig nem ismert okok miatt - elsüllyedt, utoljára 1824-ben roncsként látták a Dráván. A Carolina emlékét egy korabeli rajz őrzi, bár ezen a gépészeti berendezések ábrázolását nem tartják pontosnak, modellje a Közlekedési Múzeumban látható.

(Múlt-kor/Panoráma)
2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!