Európa védőszentje: Szent Benedek ünnepnapja
2005. július 11. 12:04
Nursiai Szent Benedek, akinek nevét Joseph Ratzinger bíboros, az új pápa felvette, nem csak a bencés rend alapítójaként, hanem a nyugati kereszténység védőszentjeként és a nyugati szerzetesség atyjaként is ismert. Azt már kevesen tudják, hogy 1964-ben Szent Benedek lett Európa védőszentje is.
Egy csoda, a széttörött cserépszita összeforrasztása miatt szentként kezdték tisztelni, ezért elhagyta a várost, és az Anio folyócska völgyében telepedett le egy barlangban, pár kilométerre Nero császár villájától. Remeteéletet kezdett. Itt hatalmas kísértéseket élt át. Ezeket azzal tudta legyőzni, hogy egy tövisbokorba vetette magát. Remeteéletét szigorú aszkézis jellemezte, még az egyházi élettől is teljesen elszakadt, annyira, hogy azt sem tudta, mikor van húsvét, a keresztények legnagyobb ünnepe. (Erre egy isteni sugallatra odaküldött pap figyelmeztette.) Három évi szigorú magány után pásztorok találtak rá, és vezették őt vissza az emberek közé.
Hírneve miatt a Vicovaroi sziklakolostor lakói meghívták apátjuknak, de később szigorú vezetése miatt meg akarták mérgezni. Ettől ismét egy csoda mentette meg: az áldás keresztjelére széttörött a méregpohár. Ekkor visszatért Subiacoba, ahol egyre több tanácskérő kereste fel, tanítványok gyűltek köré, később pedig az előkelő rómaiak gyermekeiket többször is rábízták. Itt először tizenkét kisebb kolostort alapított, mindegyiket 10-12 szerzetessel, ám a kolostorok irányítását és az újoncok nevelését fenntartotta magának. Florentius pap irigy áskálódásaira azonban otthagyta Subiacot, de talán azért is, mert közben megérlelődött benne egy új szerzetesség eszméje, a teljesen közös élet, az apátság gondolata.
Szent Benedek Regulája |
Ez az újfajta szerzetesélet hamarosan felvirágzott, és valószínűleg még Szent Benedek életében újabb hasonló alapításokra került sor. Itt írta a Regulát, amellyel sok más kolostornak, sőt később az egész nyugati szerzetességnek iránymutatója, patriarchája lett. Sokan fordultak hozzá itt is tanácsért, útmutatásért. Nagy valószínűség szerint 547. március 21-én (más források szerint 543-ban) halt meg.
A nyolcadik században rendelték el először július 11-én az ünnepét, míg 1964. október 24-én VI. Pál pápától az "Európa védőszentje" címet kapta meg. Ünnepe különösen jelentős, ugyanis a nemrég pápává választott XIV. Benedeket nevének megválasztásakor nagyban befolyásolta a szerzetesség atyjának élete és munkássága.
(Forrás: bences.hu)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól
- Idomítási módszerei is forradalmiak voltak a modern állatkert megálmodójának
- Az űrkutatás alapjait is lerakta „Rakétás Fritz”
- Lassan lendült mozgásba az amerikai hadigépezet az első világháborúban
- Két ládányi szerzeményét égette el a fiatal Brahms
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Túlságosan óvatosnak ítélte meg Bismarck politikáját II. Vilmos
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap