Szponzorok az Akropolisz rekonstrukciójáért
2005. május 6. 12:29
A görög kormány szerint a következő 16 év rekonstrukciói 70 millió euróba kerülnek majd.
Korábban
Az Akropolisztól Babilonig minden műemlék sorsa, hogy megszenvedje a háborúkat. A II. világháború rettenetes sebeket hagyott, nemcsak a lakosságon, de Görögország régészeti és kulturális örökségén is.
A Birodalom szolgálatában
A náci Németországban a régészetet gondos ellenőrzés alatt tartották. Nem véletlenül, hiszen a régészet az a tudomány, amely bármilyen történelmi elméletet igazolhat. 1940-ben, Lengyelország megszállása után Hitler SS-e saját régészeti kutatásba kezdett. Régi ásatásokat tártak fel újra, igazolandó, hogy ezen a földön németek éltek korábban, még a lengyelek megérkezése előtt. A Birodalom szolgálatában a régészet rettentő hatalommal bírt.
Vita az Elgin-márványok körül
Egy ókori márványdarab fordulatot hozhat a múzeumok nemzetközi kapcsolatában. Olaszország ugyanis ígéretet tett arra, hogy visszaad Görögországnak egy, a Pantheonhoz tartozó, a Kr.e. 5. századból származó márványtöredéket. Amennyiben ez valóban megtörténik, akkor az precedens értékű kell hogy legyen a többi múzeum számára is. A múzeumigazgatók homokba dugták a fejüket.
A legismertebb görög régészeti helyszín folyamatosan egyre nagyobb költségeket felemésztő és soha véget nem érő konzerválási munkálatai miatt a kormányzat most úgy döntött, hogy szponzorokat keresnek az Akropolisz-projekt felgyorsításához és talán valamikori befejezéséhez.
Ha a Petros Tatoulis görög kulturális miniszter által bejelentett elképzelés tényleg valóra válik, akkor olyan fejlesztésbe kezdhetnének, ami alapvetően különbözhet az 1975 óta tartó rekonstrukciós program alapelveitől. Az eddigi adatok ugyanis nem túl biztatóak: 1975 óta mindössze egyetlen templomot konzerváltak teljesen: a fellegvár északi végén fekvő Erechteiont. A Parthenonon folytatott munkálatok esetében eddig még csak 36%-kal készültek el, a Propülaia monumentális kapuzata esetében 50%-nál, míg Athéné Niké-temploma munkálatainál 65%-nál járnak. A falak esetében volt a legkisebb az előrehaladás: mindössze 8%-ukat sikerült rendbehozni.
Igazából az elmúlt félév sem volt sikeres, ugyanis Tatoulis miniszteri hatáskörében "racionalizálás" címen az YSMA 2005-ös költségvetését 10 millió euróról 4,5 millióra csökkentette. Ebből kerestek és találtak így kiutat ezzel a lépéssel: a Philips cég nemrég elsőként hirdethetett az Akropoliszon - az első ilyen bevételhez juttatva a restaurátorokat. A Kulturális Minisztérium ezután kiadott álláspontja szerint azért keresnek támogatókat a beruházásokhoz, mert a főváros ősi központján dolgozó "Az Akropoliszi Emlékművek Megőrzési Szolgálata" (YSMA) munkálatainak költségvetése 1992-2044 között csak önmagában 30,6 millió eurót emésztett fel.
Azzal az elképzeléssel azonban a legtöbb görög nem ért egyet, hogy az ókori görög építészet egyik csodáját a leendő szponzorok hatalmas logói díszítsék. A minisztérium szerint `Tatoulis szerint az épületek megóvásának szponzorálását nem szabad engedélyezni a pontos szabályok meghatározása nélkül. Így például a szponzorok publicitása nem halványíthatja el a fő források (Görögország és az EU) feltüntetését`. Ha viszont sikerül a megállapodás, akkor az YSMA szerint a munkálatok minimum 16 évig tartanak majd, és további 70 millió euróba fognak kerülni - ám ez csak a főtemplomra vonatkozik. Ebben az időtartamban és összegben ugyanis nincs benne a környező védőfalak és kisebb templomok rekonstrukciója.
A bejelentést persze kicsit beárnyékolta, hogy pár órával később még aznap a görög miniszterelnök, Konstantin Karamanlis elutasította mindenféle magán-vagy külföldi-tőke bevonását a nemzeti büszkeség ezen szimbólumának munkálataiba, bár később ő is visszavonta és módosította nyilatkozatát, mikor ez Európai Unió bejelentette segítségét a munkálatok anyagi finanszírozásában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját tegnap
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 2024.11.22.
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 2024.11.22.