Wegener és a kontinensek vándorlása
2005. január 11. 10:25
Kontinensvándorlás-elmélet, felhőfizika, sarkvidéki légáramlatok - ezek a 125 éve született Alfred Lothar Wegener, német meteorológus, geofizikus életművének kulcsszavai.
Egy árvaházi igazgató fia volt, a berlini egyetemen doktorált 1905-ben. Érdeklődése csakhamar az őséghajlattan felé fordult, s 1906-08 között egy grönlandi expedíción vett részt, hogy tanulmányozza a sarkvidék légáramlatait. Még háromszor járt Grönlandon: 1912-13-ban, 1929-ben és 1930-ban. Meteorológiát oktatott a marburgi és a hamburgi egyetemen, 1924-30-ban a grazi egyetem meteorológia- és geofizikaprofesszora volt. Jelentősek a felhők fizikájára vonatkozó vizsgálatai, amelyekkel megelőzte korát. Másokhoz hasonlóan ő is felfigyelt arra, hogy Afrika nyugati és Dél-Amerika keleti partjai egybeilleszthetők, s úgy vélte, a két földrész egykor összetartozott. 1910 körül dolgozta ki elméletét arról a szuperkontinensről, amely 250 millió évvel ezelőtt valamennyi mai szárazföldet magába foglalta, s később darabokra tört. A Pangea nevet adta ennek a földnek, amelyről úgy vélte, hogy részei a földtörténet évmilliói során sodródtak el egymástól.
Ebből alakult ki a mai kontinensvándorlás kifejezés. Elképzelését 1912-ben ismertette, majd 1915-ben A földrészek és óceánok eredete című könyvében tette közzé. A földtani és paleontológiai szakirodalomban számos bizonyítékot talált arra, hogy bizonyos geológiai rétegek vagy állatfajok egymástól távol eső kontinenseken is előfordulhatnak, pl. Madagaszkár és Elő-India, illetve Dél-Amerika, Madagaszkár, Ausztrália és Új-Zéland között mutathatók ki ilyen kapcsolatok. Elméletét kortársai irreálisnak tartották és elvetették, az 1960-as években kialakult lemeztektonika azonban alátámasztotta Wegener elképzeléseit. E teória szerint a Föld kőzetburka lemezekből áll, amelyek a földköpeny anyagába merülnek, és egymáshoz képest különféle mozgásokat végeznek: egymáshoz közelednek, egymástól távolodnak vagy egymás mellett elcsúsznak. A földrengéses és vulkanikus tevékenység, valamint a hegységképződési folyamatok e lemezek határain, a mozgások következtében játszódnak le. A Föld felszínét tucatnyi nagy és számos kisebb kőzetlemez alkotja.
(MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![klímakutatás](/ih0Ax/label/.cut-640x400/171.jpg)
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Több mint száz éve épül Antoni Gaudí fő műve, a Sagrada Familia tegnap
- A modern búvárkodás alapjait is lefektette Jacques-Yves Cousteau tegnap
- Brutális „gyógymódokkal” kezelték Hollywood bukott reménységét tegnap
- Katonazenekari programokkal várják az érdeklődőket Debrecenben tegnap
- A Micimackó frappáns magyar fordítását is Karinthy Frigyesnek köszönhetjük tegnap
- Máig nem kötött békét egymással a két koreai állam tegnap
- Elsőként a budapesti fogaskerekűn indítottak kalauz nélküli járatot az országban 2024.06.24.
- Még az újkorban is hittek a seprűn repülő boszorkányok létezésében 2024.06.24.