Wegener és a kontinensek vándorlása
2005. január 11. 10:25
Kontinensvándorlás-elmélet, felhőfizika, sarkvidéki légáramlatok - ezek a 125 éve született Alfred Lothar Wegener, német meteorológus, geofizikus életművének kulcsszavai.
Egy árvaházi igazgató fia volt, a berlini egyetemen doktorált 1905-ben. Érdeklődése csakhamar az őséghajlattan felé fordult, s 1906-08 között egy grönlandi expedíción vett részt, hogy tanulmányozza a sarkvidék légáramlatait. Még háromszor járt Grönlandon: 1912-13-ban, 1929-ben és 1930-ban. Meteorológiát oktatott a marburgi és a hamburgi egyetemen, 1924-30-ban a grazi egyetem meteorológia- és geofizikaprofesszora volt. Jelentősek a felhők fizikájára vonatkozó vizsgálatai, amelyekkel megelőzte korát. Másokhoz hasonlóan ő is felfigyelt arra, hogy Afrika nyugati és Dél-Amerika keleti partjai egybeilleszthetők, s úgy vélte, a két földrész egykor összetartozott. 1910 körül dolgozta ki elméletét arról a szuperkontinensről, amely 250 millió évvel ezelőtt valamennyi mai szárazföldet magába foglalta, s később darabokra tört. A Pangea nevet adta ennek a földnek, amelyről úgy vélte, hogy részei a földtörténet évmilliói során sodródtak el egymástól.
Ebből alakult ki a mai kontinensvándorlás kifejezés. Elképzelését 1912-ben ismertette, majd 1915-ben A földrészek és óceánok eredete című könyvében tette közzé. A földtani és paleontológiai szakirodalomban számos bizonyítékot talált arra, hogy bizonyos geológiai rétegek vagy állatfajok egymástól távol eső kontinenseken is előfordulhatnak, pl. Madagaszkár és Elő-India, illetve Dél-Amerika, Madagaszkár, Ausztrália és Új-Zéland között mutathatók ki ilyen kapcsolatok. Elméletét kortársai irreálisnak tartották és elvetették, az 1960-as években kialakult lemeztektonika azonban alátámasztotta Wegener elképzeléseit. E teória szerint a Föld kőzetburka lemezekből áll, amelyek a földköpeny anyagába merülnek, és egymáshoz képest különféle mozgásokat végeznek: egymáshoz közelednek, egymástól távolodnak vagy egymás mellett elcsúsznak. A földrengéses és vulkanikus tevékenység, valamint a hegységképződési folyamatok e lemezek határain, a mozgások következtében játszódnak le. A Föld felszínét tucatnyi nagy és számos kisebb kőzetlemez alkotja.
(MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap