Frigyes porosz trónörökösnek végig kell néznie barátja kivégézését
2004. szeptember 13. 12:06
Királyi parancsra Küstrin várában lefejezik Hans Hermann von Katte hadnagyot, Frigyes porosz trónörökös barátját. I. Frigyes Vilmos, a porosz káplárkirály nevelő szándékú atyai utasítására Frigyesnek végig kell néznie a kivégzést. A 18 éves Frigyes elájul barátja lefejezése láttán. A királyi bíróság Kattét dezertálással vádolva ítéli halálra. Vádat emeltek Johann Ludwig von Ingersleben, Alexander von Spaen hadnagy és Frigyes trónörökös ellen is. Frigyes már két éve foglalkozott a külföldre szökés gondolatával, hogy elmeneküljön apja, I. Frigyes Vilmos katonai fegyelemmel és példátlan szigorral folytatott nevelése elől. Augusztus 4-ről 5-re virradó éjjel azonban leleplezték az Angliába készülő herceg szökési kísérletét. A király utasítására Katte ítéletét életfogytiglani fogságról lefejezésre változtatták. Királyi parancsra a trónörököst hosszú és idegőrlő kihallgatások után kegyelemben részesítik és várfogságra ítélik. A király a porosz tábori lelkésznek azt a megbízatást adja, hogy a trónörökössel nevelő szándékkal "beszélgessen és győzze meg őt arról, hogy aki Istent elhagyja, és áldását visszautasítja, az az embernek semmi jót, hanem csak rosszat okozhat". Katte kivégzése és a pietizmus szellemében fogant "elrémisztő fegyelmezés" a király és a trónörökös, az apa és a fia egymástól való elidegenedéséhez és kapcsolatuk megmerevedéséhez vezet. A szörnyűségig fokozott pietista térítési kísérletek példájául a trónörökös küstrini várfogsága szolgál. A trónörökös akaratát azonban ez a nevelés nem tudja megtörni, de hatással van II. Frigyes későbbi uralkodására. A történetírásban sokáig élt az a legenda, hogy a katonás szellemű uralkodó eredetileg halálra akarta ítélni saját fiát. A valóságban már egy év után szabadon mozgott, húszévesen egy gyalogos hadtest parancsnoka lett és huszonegy évesen hozzáadtak egy hercegnőt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Ókori eredetű a karácsonyfa-állítás szokása 17:05
- Rejtély, miért tűnt el a krétai civilizáció 14:20
- Amikor karácsony napja tűzszünetet hozott 13:20
- Hatalmas lakomákkal ünnepelték a karácsonyt a középkorban 09:05
- Alkalmi dalnak írták, a karácsony legismertebb éneke lett a Csendes éj tegnap
- Töltött káposztánk kezdetei tegnap
- Egész Firenze csodájára járt a Hugo van der Goes által készített oltárképnek tegnap
- Valóban karácsonykor született Jézus? tegnap