Felesége meggyilkolja Claudius császárt
2004. szeptember 13. 12:06
Claudius római császárt 64 éves korában mérgezett gombás étellel meggyilkolja negyedik felesége, Agrippina. A 41 (41. I. 24.) óta uralkodó császár - aki hivatalba lépését annak köszönhette, hogy elődjét, Caligulát a praetorianus gárda egyik tribunusa meggyilkolta - megértette, hogy ügyes politikával megerősítheti a birodalom hatalmát kifelé, és megőrizheti személyes helyzetét a senatus elleni konfliktusokban. Kevésbé sikeres volt azonban magánéletében. Uralkodása idején kerül sor Britannia részeinek meghódítására és Noricumnak, Trákiának és Mauritániának, mint provinciáknak a Római Birodalomba történő betagolására. Claudius személyesen vesz részt a britanniai harcokban. Az északi és északkeleti határvonalak biztosítása érdekében megerősítették a dunai határt azzal, hogy újjáépítették az erődítéseket, és erre a területre helyezték a 21. légiót. Germániában, Claudius óvatos politikát folytatott és arra törekedett, hogy a rajnai határt a szabad germán törzsekkel szemben megőrizze. Belpolitikáját a senatussal való ellentét és rendezett pénzügyi és közigazgatási rendszer kiépítésének kísérlete jellemezte. Claudius a hadseregre támaszkodva a fontos közigazgatási pozíciókba, egykori felszabadított rabszolgákat - főleg görögöket - helyezett, akik mint a császári udvar hivatalnokai a mai szakminiszterek funkcióit kapták meg. Testi gyengesége miatt - gyermekkorában Claudius állandóan betegeskedett, később is sántított és dadogott - hosszú ideig el volt zárva attól, hogy az állami ügyekben közreműködjék. A róla terjesztett hiányosságok ellenére figyelmét a római jogszolgáltatásra fordította, melynek jobbításához hozzájárult. Jellemző volt Claudiusra az ősi vallás és a görög nyelv iránti vonzódás. Különleges problémát jelentettek számára a császári uralmát illetően szerencsétlen házasságai. Főleg harmadik feleségének, Messalinának a magánélete rázkódtatta meg az udvart és a császári ház tekintélyét: Messalina számos afférja, és tékozló mániája majdnem az állam válságát idézte elő, míg végül 48-ban kivégezték, miután titokban egy másik házasságot kötött. Negyedik felesége és (egyúttal) unokahúga, az ifjabb Agrippina - akit legbizalmasabb tanácsadójának figyelmeztetése ellenére 49 tavaszán vett feleségül - lett végül a végzete. Agrippina, hogy első házasságából származó fiának, Lucius Domitius Ahenobarbusnak - a Claudius által 50. február 2-án adoptált későbbi Nero császárnak - az utódlást biztosítsa, Claudiust mérges gombával meggyilkolja.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Kezdődik a farsang! – Ilyen volt régen 19:05
- Több oldal hiányzott az istenként tisztelt Cook kapitány naplójából 18:05
- A Cseka, az első szovjet titkos rendőrség, Lenin terror csapata volt 16:04
- A karácsonyi ünnepkör végét jelzi vízkereszt napja 14:20
- Csak Jimmy Carter elnöksége alatt térhetett haza a Szent Korona 08:20
- Stabilitást hozott a nyugatnémet államnak Konrad Adenauer tegnap
- Hetvenkét évig szolgált a legsikeresebb osztrák hadvezér, Joseph Radetzky tegnap
- Az államként működő olasz maffia vallásos jelképei tegnap