2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Háború a gyengék ellen

2003. november 18. 19:39

Az amerikai demokrácia egyik legsötétebb fejezete

Korábban

Egy ország - két történelem
Konzervatív gondolkodású ausztrál történészek, megpróbálják újraírni `fehér Ausztrália` sötét múltját

Mussolininek határozottan imponált az elképzelés

Használt az oktatás
`Háború a gyengék ellen. Amerikai kampány az urak fajának létrehozására` címmel könyv jelent Edwin Black tollából, akinek az `IBM és a Holokauszt` című tanulmánya már korábban nagy vitát váltott ki. A kötet az amerikai demokrácia egyik legsötétebb, és leginkább elhallgatott fejezetére, több mint 60 ezer ember sterilizálására, házasságkötésének megtiltására, táborokba küldésére derít fényt - írta a Corriera della Sera címû olasz lap.

1921 nyarán a New York-i bevándorlási hivatalnak sok dolga akadt. Az intézmény, amely eredetileg a szegény emigránsok támogatására jött létre, mással kezdett foglalkozni. "Erkölcsileg, intellektuálisan vagy fizikailag csökkentett képességű emberek" után kutatott és hamarosan több ezer esetet vizsgált. A 430. eset a 18 éves zsidó Eva Sztyepanovics ügye: "Férjhez adandó korban van, de szellemileg gyenge, nem megengedhetõ, hogy gyerekei legyenek.". A 918. eset az olasz Vittorio Castellino: "Eugenetikai és gazdasági szempontból nem megfelelõ." Ezeket a szentenciákat Charles Davenport, a Long Islandi Cold Spring Harbor Laboratory mellett mûködõ eugenetikai részleg igazgatója. A laboratóriumot három nagy amerikai dinasztia finanszírozta: a Carnegie, a Rockefeller és a Harriman. - értesült a Magyar Távirati Iroda



Eugenetika
Az öröklödéstan fejlesztésének tudománya, különösen az emberi fejlesztés genetikai szabályozásra vonatkozóan
Charles Davenport
A fenti két eseten kívül Black még többet rekonstruál könyvében. Feketékrõl, indiánokról, arabokról, olaszokról, mindazokról van szó, akik a világ szegény, déli részérõl érkeztek, vagy Amerika volt a hazájuk, de nem feleltek meg az újonan felállított normáknak. A biológus Davenport szóhasználata szerint az intézkedések célja az USA "faji higiéniájának" helyreállítása volt, az angolszász faj megtisztítása az alacsonyabb rendű etnikumok fertõzésétõl. Az eugenetika nevében sok amerikai állam hozott törvényeket a "csökkent értékűek" kasztrálására. Ezeknek az államoknak száma 1930-ra elérte a 27-et. A törvények nem találtak egyetértésre a nép részérõl, de a politika és a tudományos világ tekintélyes része támogatta azokat, például az amerikai orvosok szövetsége, vagy Woodrow Wilson elnök, és Alexander Bell feltaláló.



Az eugenetika doktrínáját az angol Francis Galton dolgozta ki, az amerikai körülményekhez pedig Alfred Poetz, egy Connecticutban élõ német orvos igazította. A vezetõ osztály félt a faj elkorcsosulásától - idézi Black könyvét a lap - nem akartak keresztezõdést a "szeméttel", ahogy õk nevezték a fent említett embercsoportokat. Ennek a célnak érdekében találták ki még az IQ-t, az intelligenciahányados mérését is. "Az IBM és a Holokauszt" című könyvében Black a társaság és a nácizmus közti kapcsolatról ír. Új könyvében ezen túlmegy. Az eugenetika híveit azzal vádolja, hogy mintát szolgáltattak a zsidók megsemmisítéséhez. Bár vitatják az írónak azt a megállapítását, hogy az "aljas fajkiválasztást mi találtuk fel", tény, hogy a tant exportálni akarták. 1929 õszén az eugenetikai szervezetek nemzetközi föderációja körbejárta Európát, majd Rómában tartott egy konferenciát, amelynek célja volt ellenintézkedéseket bevezetni a "faj megfertõzésével" szemben. Az amerikaiakat Davenport képviselte.

Mussolini, mint más európai kormányfõk is, beleegyezett abba, hogy a kivándorlókat indulásuk elõtt szigorú vizsgálatnak vetik alá. Késõbb az Egyesült Államok bevándorlási keretet állapított meg, amelyekben a déli régiókból érkezők számát az északi népek javára erõsen lecsökkentette. Csak 1952-ben hoztak olyan törvényt, amely lehetõvé teszi egy bevándorló számára, hogy amerikai állampolgár legyen tekintet nélkül etnikai hovatartozására. És néhány amerikai államban az eugenetikai törvények érvényben maradtak a 70-es évek végéig, ha nem is alkalmazták azokat. Black a könyvéhez csatolt dokumentumokról készített fotokópiákat. Köztük van egy, A fekete gólya címû film, amely olyan "fertõzött" gyerek eutanáziájáról szól, aki halála után a Paradicsomba kerül. Olvasói megismerkedhetnek egy felhívással is, amely taglalja, hogy melyek azok a házasságok, amelyeket nem szabad megkötni.

"Mi, amerikaiak, akik ügyelünk csirkéink, sertéseink, teheneink pedrigréjére, meddig bízzuk gyermekeink utódait a véletlenre, vagy a vak érzelemre?" - kérdezik benne. Black szerint az is kétségtelen, hogy az eugenetika kiagyalóinak kapcsolatuk volt a nácikkal. 1933-ban, amikor Németországban elrendelték 400 ezer állampolgár - köztük epilepsziás és testi hibás emberek sterilizálását, a Cold Spring Harbor laboratórium vezetõi örömünnepet ültek. A hivatalos Amerika 1940-41-ben is tapsolt a hitleri árjásításnak - írja - Ez volt az egyik oka annak, hogy a nagyhatalom kezdetben szemet hunyt a zsidók üldözése felett és emlékeztet arra, hogy a nürnbergi perben vezetõ nácik hozták fel mentõkörülménynek az amerikai eugenetikai alapon hozott ítéleteket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár