Kálvin és a népszerűtlen genfi reformok

A Szervét Mihály ügy – nyakazás helyett máglyahalál

Kálvin János tevékenységét beárnyékolja Szervét Mihály eretnekként való megégetése. A spanyol humanista számtalan tudomány területén kipróbálta magát, orvosként a kis vérkör leírójaként maradt fenn a neve, de teológiai munkássága is maradandó volt, az antitrinitárius (szentháromság tagadó) egyház következetes híveként szerzett hírnevet. Teológiájának kulcspontja Isten lényének abszolút egysége és oszthatatlansága volt, ugyanakkor tagadta a predesztinációt is (eleve elrendelés), ami a kálvini tanok egyik sarokkövének számított. A spanyol nézeteivel sok jóra nem számíthatott akkor, amikor gyakorlatilag állandó vallásháborúk borították lángba Európa legtöbb államát.

Szervét nézetei miatt 1553-ban menekülni kényszerült Franciaországból – itt máglyahalálra ítélték távollétében – és noha Kálvin figyelmeztette, hogy az élete Genfben sincs biztonságban, mégis a svájci városba utazott. Ahogy az várható volt, a városban letartóztatták és kínvallatásnak vetették alá, de ő a szentháromság híveit ateistának nevezte. A városi tanács halálra ítélte, törvényszéke világiakból állt, Kálvin csak szakértői minősítésben vett részt a perben. Miután sikertelenül próbálta rábeszélni az eretnek teológust nézetei visszavonására, a francia jogász igyekezett legalább a kivégzés módját fájdalommentessé tenni: máglyahalál helyett nyakazást javasolt. Elképzelése kudarcot vallott, Szervét Mihály végül 1553 októberében Genfben máglyahalált halt.

Kálvinnak az ügyben tanúsított türelmetlensége, példátlan kegyetlensége alaptalan feltételezésként értékelhető. A korszak ugyanis tele volt kíméletlen kivégzésekkel, vallási okokból történő gyilkosságokkal. Szervét Mihály egyedüliként halt meg Genf városában Kálvin idejében vallási okokból, úgy, hogy az ítélkezés és a büntetés kiszabása (Genfben ennek két lehetséges formája lehetett: száműzetés vagy kivégzés) a városi tanács feladata volt.

Az adott történelmi helyzetben tehát általánosan bevett szokás volt, hogy az eretnekség vádjával elítélt személyeket kivégzik, így volt ez Európa számos országában. Ahogy Alister E. McGrath vallástörténész írja: „A római katolikus, a református, a lutheránus és az anglikán egyház egyformán elítélte és kivégezte a maga Szervét Mihályait, akár közvetlenül, akár – mint Kálvin – közvetve.”

1. A botrányos rektori beszéd és a genfi kirándulás
2. Kocsma helyett vendéglő, a pulton kötelező Bibliával
3. A Szervét Mihály ügy – nyakazás helyett máglyahalál
4. „Ha nekedmegy, ízekre szed”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége