Pszichohistória: a jövő nyomainak kutatása

Van az a pénz: a tudományos világ alig ellenkezik

Eközben egy katonai testvérszervezet, a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) hasonló programon dolgozik: a cél, hogy automatikusan azonosítani tudják a lázadók közösségi hálózatait Afganisztánban. Az utóbbi években jelentősen mérséklődött a tudományos világ ellenkezése is a hadsereg által finanszírozott kutatásokkal szemben. A The New York Times tudomása szerint 2008 óta a Minerva nevű kezdeményezés keretében a Pentagon egy sor tanulmányt rendelt meg, beleértve az Arizonai Állami Egyetemnek a radikális muzulmánokkal foglalkozó kutatását, valamint azt, amelyik a Texasi Egyetemen az afrikai politikai stabilitásnak az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásait elemezte.

Mindeddig ugyanakkor csupán szórványos példák jelezték a közösségi oldalak adatbányászatában rejlő lehetőségeket. Tavaly a HP Labs kutatói Twitter-adatokat használva a hollywoodi filmek bevételeit igyekeztek pontosan megjósolni, idén augusztusban pedig a National Science Foundation nyújtott anyagi támogatást egy olyan kutatáshoz, amely közösségi oldalak segítségével a földrengések okozta károk valós idejű felmérésére irányult.

Kétélű fegyver

Azok a társadalomtudósok, akik együttműködnek a kutatásokat koordináló ügynökségekkel, meg vannak győződve az új adatbányászati, statisztikai technológiák jótékony hatásáról. Ugyanakkor a személyiségi jogok hívei attól tartanak, hogy a nyilvános adatokat és az IARPA-vállalkozás keretében kifejlesztendő technikákat a titkosszolgálat is használhatja átfogó információszerzési műveletekhez. Marc Rotenberg, az Electronic Privacy Information Center elnöke szerint "ez a technika kétélű fegyver", hiszen ugyanolyan könnyen alkalmazható a politikai ellenfelekkel szemben az Egyesült Államokban, mint a külföldi országokban valóban létező fenyegetések ellen.

Bár néhány számítógépes szakember kifejezetten szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a politikai instabilitás megjósolható volna például a webes keresések elemzése révén, akadnak kifejezetten derűlátó vélemények. Az amerikai lapnak nyilatkozott Barabási Albert-László fizikus, világhírű hálózatkutató is, aki szerint rendkívüli prediktív hatalom rejlik ezekben az adatokban. Példaként pedig azt hozta fel, hogy ha a mobiltelefonok adatai alapján elemzik az emberek mozgását, 93 százalékos valószínűséggel meg lehet jósolni, hol lesznek egy órával vagy egy nappal később.

1. A hírszerzésnek tetszik
2. Van az a pénz: a tudományos világ alig ellenkezik
3. A tömegben rejlő bölcsesség
4. Megelőzhetőek-e a terroristák támadásai?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
• Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
• Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt
• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?