A szárazság okozhatta a rómaiak vesztét

2010. december 15. 09:45

A Római Birodalom és később Bizánc hanyatlását is a kedvezőtlen klímaváltozás idézte elő – állítja egy friss kutatás.

Korábban

Egy Jeruzsálem melletti barlangból származó kalcit darabon látható kémiai jelzések segítségével amerikai és izraeli geológusoknak sikerült a térség i.e.200-i.sz.1100 közötti klimatikus viszonyait feltérképezniük. A Quaternary Research nevű folyóiratban megjelent tanulmány (Climate deterioration in the Eastern Mediterranean as revealed by ion microprobe analysis of a speleothem that grew from 2.2 to 0.9 ka in Soreq Cave, Israel) legfontosabb megállapítása, hogy az i.sz.100 és 700 közötti rendkívüli száraz idő egybeesett Róma és Bizánc hanyatlásával.

Az Ian Orland, a Wisconsin-Madison Egyetem végzős diákja és John Valley professzor vezette kutatócsoport a Soreq-barlangból származó cseppkövön végzett geokémiai analízist. „Ez úgy néz ki, mint a fagyűrűk keresztmetszetben. Sok ilyen koncentrikus kör van, de a körök szélessége helyett mi a geokémiai sajátosságokat vizsgáltuk meg” – magyarázta Orland.

Oxigénizotóp szignatúrák és más szennyeződések (például az esővel a barlangba jutó szerves anyagok) megvizsgálásával Orlandnak sikerült a cseppkő növekedése ideje alatti – azaz az i.e.200 és i.sz. 1100 közötti időszak évi átlagát – esőmennyiséget megállapítania. Az ún. elektron mikropróba vizsgálatok százszor annyira pontosabbak, mint a régebbi metódusok; ezzel az eljárással a szakemberek meg tudták határozni az időjárási viszonyokat az egyes évekből és évszakokból.

Ezek alapján a következő „kórképet” állították fel a kutatók: a Mediterráneum keleti térségének időjárása 100 és 700 között sokkal szárazabbá vált (különösen 100 és 400 között esett vissza az éves csapadékmennyiség), éppen akkor, amikor a két birodalomrész hanyatlásnak indult. „Hogy ez hozzájárult-e a birodalmak letűnéséhez, nem tudjuk, mindenesetre érdekes az összefüggés” – mondta el Valley.

A kutatócsoport missziója ezzel még nem ért véget, Orland és Valley most sokkal idősebb mintákat készül venni. „Az egyik vizsgálati kör az utolsó jégkorszak vége, amikor az egész Földön 4-5 fokos emelkedés volt tapasztalható” – jelentette ki Orland. A Soreq-barlang feltérképezése során egy olyan átfogó "klímatérkép" születhet meg, amely összehasonlítható lesz a grönlandi és antarktiszi esetekkel.