Tárgyi bizonyíték Jézus létezésére

Arámi nyelvű a felirat

A ládika oldalán, arámi nyelven a következő vésett felirat olvasható: `Jakab, József fia, Jézus fivére`. Az eredetileg az elhunyt csontjainak őrzésére szánt mészkő doboz fél méter hosszú, 25 centiméter széles, és trapéz alakú. Mivel ilyen ládiákat a zsidó temetkezési hagyományokban csak a Kr.e. 1. századtól Kr. u. 70-ig használtak, az osszuárium eredete jól körülhatárolható. Miután a rómaiak lerombolták a jeruzsálemi templomot, a halotti csontok osszuáriumban való őrzésének szokása végetért.

Mi több, "a rajta látható felirat dőlt betűs, amit az arámi írásban csak Kr. e. 10-től használtak" - mondta P. Kyle McCaeter, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem íráskutatója. Az osszuárium tehát valamikor a Kr. u. 1. század közepéről származhat.

A keletkezés korát illetően Andre Lemaire kutató (Sorbonne Egyetem, Párizs), az osszuárium felfedezője még tovább megy. A történészek ugyanis, magyarázza Lemaire, sem Jézus sem Jakab létezését nem vonják kétségbe. Az írásos emlékek szerint Jézus halálát (Kr. u. 29.) követően fivére, Jakab lett a korai keresztények vezetője, míg mártírhalált nem halt Kr. u. 62-ben. Jakab teste, a kor szokásai szerint halála után egy évig egy barlangban nyugodhatott, a ládika keletkezését Lemaire így Kr. u. 63-ra, tehát a Jézus halálát követő 30. évre teszi.

A felfedezést megelőzően Jézusra, illetve családtagjaira csak kéziratokban találtak utalásokat.

Az akkor már üres ládikát jelenlegi tulajdonosa, aki nem kívánja felfedni nevét, bevallása szerint 15 évvel ezelőtt egy régiség piacon vásárolta, ám mind a mai napig nem tudott a láda különleges értékéről. Andre Lemaire szerint a lelet mindenképpen bizonyítja Jézus apja, József és fivére, a korai keresztény egyház jeruzsálemi vezetője, Jakab létezését. Annak ellenére, hogy mindhárom név igen gyakori volt Jézus korában, a nevek és rokonsági kötelékek ilyen egybeesésének statisztikai valószínűsége ugyanis rendkívül csekély.

A kutató szerint szokatlan, hogy Jakab osszuáriumán fivére neve is szerepel, s ez annak a jele, hogy a ládikán szerepelő Jézus széles körben ismert személy volt.

Az osszuárium kétezer éves "rejtőzködése" a szakemberek számára viszont komoly bizonytalansági tényezőt jelent. "A ládika nem egy ásatás során került napfényre, s ez mindig felhőként fogja beárnyékolni eredetiségét" - véli McCarter.

Biblical Archaeology Review

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején