Magyar műgyűjtőnek köszönhetjük az El Greco-lázat

Nemes élete során számos nagy értékű remekművet adományozott magyar és külföldi múzeumoknak: a Szépművészeti Múzeumnak közel negyven képet, köztük El Greco Bűnbánó Madonnáját, illetve Mányoki Ádám legismertebb festményét, a II. Rákóczi Ferenc-portrét.

A pályafutása csúcsán magyar nábobként emlegetett Nemes Marcell Klein Mózes néven látta meg a napvilágot. Ifjan egy pesti kávéházban próbált pénzt keresni dalénekesként és szerelmes levelek fogalmazójaként, illetve gyorsportrék rajzolójaként. Később évekig szén- és faáru-kereskedéssel foglalkozott, közben egy ideig alkusz volt egy gabonabizományi cégnél, majd belekóstolt a tőzsdézésbe, sőt telekspekulációkkal is próbálkozott. 1904-től rendszeresen vásárolt festményeket

A gyűjtőként és mecénásként egyre ismertebbé váló Nemes mind több múzeummal igyekezett szoros kapcsolatot kiépíteni; különösen szoros szálak fűzték például a Szépművészeti Múzeumhoz, melynek mindmáig jórészt feldolgozatlan irattári anyagában egész sor rá vonatkozó akta található.

Nemes Marcellt sokan El Greco újra felfedezőjeként ünnepelték, rövid időn belül ő vált a művész alkotásainak legjelentősebb és legismertebb korabeli gyűjtőjévé. Nemes Greco-kollekciója nem elhanyagolható szerepet játszott a 20. század eleji Európát jellemző „Greco-láz" fellángolásában.

Egyes vélemények szerint Greco újrafelfedezése valójában egy előre kitervelt műkereskedelmi akció része volt Nemes Marcell részéről. E vélekedés alapján Nemes olyan alkotót keresett, aki a műtörténet klasszikusai közé tartozik ugyan, de mégsem volt olyan magasra értékelt, s megfizethetetlen, mint például Raffaello. A görög származású festő tökéletesen megfelelt Nemes Marcell céljainak: Spanyolországban a századelőn még tucat számra akadtak viszonylag „potom áron" megszerezhető Greco-művek, ráadásul a művész ecsetkezelése és komponálásmódja sok rokonságot mutatott a modern festészet akkori törekvéseivel.

„Nemes Marcell gyűjtői és mecénási erényeit jórészt még azok a kortársak is elismerték, akik emberileg esetleg nem szívelték, illetve fennhéjázó magatartása miatt magukban csak mosolyogtak rajta" – véli Németh István, a Szépművészeti Múzeum főmuzeológusa, aki december 17-én, szerdán este 5 órától vásárhelyi előadásában további érdekességeket is a nyilvánosság elé tár a magyar műkereskedés történek egyik legellentmondásosabb alakjáról, Nemes Marcellről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát