Pénzhiány miatt áll a sárospataki fakszimilék készítése

A főigazgató elmondta, hogy a 2006-ban Magyarországra visszakerült felbecsülhetetlen értékű kötetek közül eddig két egyedülálló műnek készítették el a tanulmánnyal kiegészített fakszimile kiadását. A hasonmás kiadványokra többek között azért van szükség, mert a 146, hosszas diplomáciai huzavona után hazatért kötetben található mintegy ezer műhöz a szakértők és a közönség sem tud más módon hozzájutni.

A legfőbb cél a 10-15 legérdekesebb ősnyomtatvány fakszimile példányainak kiadása lenne, de a különleges és így igen költséges szkennelés anyagi forrásainak előteremtéséhez partnerekre, támogatásra van szükség. Az elmúlt években az OSZK több céggel együttműködve Balassi Bálint Beteg lelkeknek való füves kertecske című, 1582-ben Krakkóban nyomtatott művét, illetve Thomas Fremperger 1500 körüli munkáját, a Jézus Krisztus tunikája átvitelének története című írást adták ki.

A Balassinak tulajdonított, de a lehetővé vált kutatások szerint inkább Bornemissza Péterhez köthető, képeslapnál kisebb méretű könyv hasonmáspéldánya az eredeti barna, nyomott bőrkötést imitálja, a belső címlap előtt pedig négy oldal van, amelyeken régi magyar nyelvű, kézzel írt bejegyzések olvashatók. Az eredeti betűtípussal szedett kötetben 180 oldalon olvashatók az írások.

Thomas Fremperger latin nyelvű írása azt a történetet mondja el, amely szerint Krisztus tunikája angyalok segítségével jutott el a Nyulak szigetéről Kölnbe, ahol a dómban ma is látható az ereklye. Az írás egyetlen magyarországi példánya annak idején Kazinczy Ferenc tulajdonában volt, ő adta a sárospataki könyvtárnak - mesélte Monok István. Érdekességként hozzátette: a hasonmás kiadványban magyar, orosz és német nyelven is olvasható elemző tanulmányt V. Salgó Ágnes írta, aki a kutatás alatt az OSZK-ban megtalálta a mű eredeti  kéziratát.

Továbbra is a Nyizsnyij Novgorod-i Lenin könyvtárban őriznek olyan köteteket, amelyek Kornfeld Móric 1882-ben született báró, nagyiparos, bankár gyűjteményének részét képezték - említette Monok István. A 16. századi kiadványok között 8-10 unikális mű van, így ezek hasonmás kiadását szeretnék kezdeményezni. Monok István kitért arra is, hogy a II. világháború alatt a Szovjetunióba került magyarországi könyvgyűjtemények kutatását az Esterházy-könyvtár példányaival folytatják. Az annak idején Ausztriában zsákmányolt, jelenleg a Moszkvai Idegennyelvű Könyvtárban őrzött mintegy ezer kötet katalógusát az OSZK munkatársai állították össze.

A néhai Esterházy Pál nádor könyvtárának darabjai között fellelhető Szenczi Molnár Albert 16. században élt pap, nyelvtudós, filozófus három eddig ismeretlen nyomtatványa is - emelte ki a főigazgató. A kötetek kapcsán az Esterházy-család bevonásával jövő tavasszal konferenciát szerveznek.

(Múlt-kor/MTI)