Könyvritkaság egy kegykép történetéről

A Nemzeti Ereklye Kiállítóhely pici boltíves szentélyében található ez a különleges tárgy, a Kincstartócska címet viselő könyvritkaság - mondta Monok István főigazgató, aki köszöntő beszédében hangsúlyozta: ez a tárlat ráirányítja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a magyar művelődéstörténet szempontjából a lengyel kapcsolat.

Czestochowa ismert kegyhely, lengyel kulturális és történelmi központ, az ott található Jasna Góra-i, azaz Világos Hegyi kolostort magyar pálos szerzetesek alapították - mondta el a sajtótájékoztatón Joanna Stempinska, Lengyelország budapesti nagykövete.

A június 30-ig megtekinthető tárlat központi darabját, a Kincstartócskát, Fráter Lajos pálos szerzetes fordította magyarra. Az egyszerű, díszítetlen kötet 1627-ben jelent meg, valószínűleg Krakkóban - idézte fel a könyv történetét Ekler Péter, a kiállítás szervezője.

A könyv első része a czestochowai pálos kolostor kegyképének keletkezését, történetét mondja el, a második részben a kegykép körül történt csodákat ismerheti meg az olvasó. A harmadik fejezetben Lanczkoronay Miklós Szentföldről írt könyvének második levele olvasható, míg a végén öt szent szűz - Szent Katalin, Krisztina, Dorottya, Klára és Zsuzsanna - életének történetét mondja el a könyvecske.

A kiállításon megtekinthető a czestochowai kegykép másolata is: a képen Mária bal karján tartja áldást osztó fiát, akinek a kezében az Élet Könyve látható. A kegykép egy hodigitria, azaz Szűz Mária és a Gyermek ábrázolásának az az ikonográfiai típusa, amikor a Szűzanya Jézusra, mint a megváltás forrására mutat - mondta el Ekler Péter.

A tárlat a pálos rend terjeszkedését is bemutatja, s az érdeklődő megtudhatja, melyek a czestochowai Szűz Mária-kegykép kultuszának jelentősebb emlékei Magyarországon.

(Múlt-kor/MTI)