Csendben emlékeztek a nagy európai álomra

A hagyományosan katonai tiszteletadással zajló csendes ünnepségen először mondott beszédet a francia államfő. `Nemcsak a nemzetre és a haza szent ügyét védő hősi halált halt katonákra emlékezünk ezen a napon, hanem arra is, hogy a rengeteg vérből és könnyből egy nagy békeálom született... Ma a jövőt ünnepljük, a béke és a nemzetek közti testvériség jövőjét, a népek közti megértés és szolidaritás jövőjét. Ennek a jövőnek az Európa nevet adtuk` - hangsúlyozta Sarkozy.

A francia elnök beszéde elején kiemelte, hogy amíg a 20. század nagy tragédiáinak túlélői élnek, senkinek nem kell féltenie az európai népek közti barátságot. De mivel az utolsó tanúk lassanként elmennek, "nekünk kell tovább emlékeznünk azért, hogy gyermekeink se felejtsenek soha és ők is továbbadják a háborúk emlékét". Az államfő az ünnepség zárásaként a Diadalívnél megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját.

A németekkel kötött fegyverszüneti egyezményt 1918. november 11-én írták alá Compiegne-ben. Az Osztrák-Magyar Monarchia már előzőleg, november 3-án fegyverszünetet írt alá Padovában. Az 1914-1918 között lezajlott I. világháborúban mintegy 10 millió ember esett el, és 20 millióan megsebesültek, felük rokkanttá vált. Többségük 18-25 éves volt. Franciaországban a háború kitörésekor 8,4 millió embert mozgósítottak, közülük még ketten élnek, 109 és 110 évesek, de már csak egyikőjük tudott részt venni a lakóhelyén tartott megemlékezésen.

Nagy-Britanniában a megemlékezést minden évben a 11. hónap 11. napjának 11. órájában tartják, pontosan akkor, amikor 1918-ban elhallgattak az első világháború fegyverei. A szigetországban idén is a londoni parlament híres toronyórája, a Big Ben tizenegy harangütésére állt meg két percre az élet. Az először 1927-ben megtartott megemlékezés már régóta nemcsak az I. világháború brit áldozatainak szól; a britek ilyenkor a hadszíntereken akkor és azóta meghalt összes katona előtt tisztelegnek.

Tudja, hogy mit szimbolizálnak a képen látható pipacsok?

A Brit Birodalom az 1914-18-as "Nagy Háborúban" csaknem 9 millió katonát mozgósított. Közülük 908 ezer halt meg, több mint kétmillió megsebesült. A háborúban részt vett brit veteránok közül ma még öten élnek. Közülük a legidősebb a 111 éves Henry Allingham; ő az idén egy franciaországi brit katonai temetőben koszorúzott. Allingham nemrég Németországban találkozott a legidősebb, 107 éves német veteránnal.

A II. világháborúban több mint 400 ezer brit és nemzetközösségi katona halt meg, közülük 100 ezren a királyi légierő szolgálatában vesztették életüket. A brit nehézbombázó kötelékek személyi állományának 71 százaléka odaveszett. A II. világháború befejezése óta is 16 ezer brit katona halt meg szolgálatteljesítés közben; 1968 volt az egyetlen olyan év, amelyben a brit hadsereg nem szenvedett hadszíntéri emberveszteséget.

Az utóbbi hat évtized háborúiban meghaltak neveit tartalmazza az a monumentális emlékmű, amelyet a múlt hónap közepén avatott fel London közelében II. Erzsébet királynő. A 16 ezer nevet két, kőből emelt félkör belső felületére, valamint az általuk közrefogott két kőfalra vésték fel; az emlékművön 15 ezer további névnek van hely. A hagyományos november 11-i megemlékezéseket - ahogy az idén is történt - azonban a London kormányzati negyedének közepén álló emlékműnél, a Cenotaphnál tartják, a brit háborúk több ezer veteránjának részvételével.

A szokásoknak megfelelően először az uralkodó, a brit fegyveres erők főparancsnoka helyezte el koszorúját, majd a királyi család többi tagja, végül Gordon Brown kormányfő, David Cameron, a konzervatív ellenzék vezetője, majd a nemzetközösségi országok - vagyis az egykori brit gyarmatok - diplomáciai képviseleteinek vezetői következtek. Az idén első ízben koszorúzott Vilmos herceg, Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, a brit trón második számú várományosa, aki tavaly végezte el a legelőkelőbb brit katonai akadémia, Sandhurst tisztképzőjét. Jelenleg a brit hadsereg hadnagya.

(Múlt-kor/MTI)