Átverés volt a barcikai ősanya megtalálása

A film alkotói a kazincbarcikai álásatás helyszínén mesélték el, a filmgyártás és a kultúra mostoha helyzetére szerették volna felhívni a szakma és a média figyelmét.

Történész segítőik révén sikeresen elhitették, hogy Kazincbarcika térségében megtalálták Álmos vezér nővérének sírját.

P. Koltai Gábor filmproducer - a kazincbarcikai álásatás helyszínén, egy kiásott gödör és egy koporsó mellett - úgy nyilatkozott, hogy a szűkös anyagi keretek miatt találták ki a barcikai médiahacket. Véleménye szerint a régészet mellett a kultúra és a filmek sem kapnak kellő hangsúlyt a médiumokban.

Hozzátette: egy film propagálásakor nem tudnak versenyezni a multinacionális cégekkel, szűkös a marketingre fordítható keret, így jött az álásatás ötlete. Ez lényegében arról szólt, hogy Kazincbarcika környékén megtalálják Álmos nővérének sírját, azaz a "barcikai ősanyát". Az átverést kampányindító játéknak szánták.

A producer arról is beszámolt, hogy az "ősanya a film egyik főszereplője", az ál-ásatáson "előkerült" tárgyak pedig nyilvánvalóan nem valódiak. A sajtófotón látható koponya műanyagból van, és egy gimnázium szertárából származik. Koltai Róbert, a film rendezője az álsír mellett állva azt mondta: "nagyon nagy szeretettel, remek színészekkel és nehéz körülmények között született az alkotás. Senkit nem akartunk bántani".

Arday Zsolt történész -, aki korábban az álinformációkat terjesztette a feltárásról,  - úgy fogalmazott, elnézést kér a múzeumi dolgozóktól és tanáraitól, hogy "erre vetemedett", de véleménye szerint nemcsak a magyar tudományt, hanem a magyar filmeket is jobban kellene támogatni.

Az ásatásról szóló hírt hétfőn az MTI szakemberekkel kommentáltatta, akik elmondták, hogy minden bizonnyal szélhámosságról van szó. Paszternák István, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal észak-magyarországi irodavezetője csütörtökön az MTI-vel azt közölte: nem etikus és korántsem vicces az ál-ásatás története. Régészként úgy vélte, hogy ez a magatartás semmiféleképpen sem használ a szakmának. Elmondta, minden régészeti feltárásról értesíteni kell a hivatalt az engedély kiadása miatt, ez itt és most nem történt meg. A hivatal a kazincbarcikai "leletről" a sajtóból értesült, s amikor "utánajártunk a történetnek, kiderült, hogy semmiféle feltárást nem végeztek az említett területen, ezért nem indítunk eljárást a kamu régészek ellen". Egyszerű szélhámosság - közölte.

Paszternák István kitért arra is: a nem létező sírból előkerült tárgyak nem eredetiek, az ominózus bronz tükörtartó - amelyről fotók is készültek - eredetijét a miskolci Herman Ottó Múzeumban lehet megtekinteni. A hivatalvezető szerint jószerivel mindennap újságoldalakat lehetne megtölteni igazi régészeti munkákról, ezekről viszont alig adnak hírt a médiumok. Ez az elszomorító - tette hozzá.

A Bors című újság, amely már hétfőn hírt adott az ásatásról, pénteki számában azt írta, hogy a lap "az elejétől mindvégig benne volt a játékban".

(Múlt-kor/MTI)