Világelsők voltunk ármányban és szerelemben
2007. augusztus 3. 16:00
Magyarország a birodalom fővárosát is megelőzte az Ármány és Szerelem bemutatójával, amit 1785-ben láthatott a közönség a fertődi udvari színházban.
Korábban
Csatkai Endre, a neves helytörténész a Soproni Szemle 1959-es kiadásában arról is beszámolt, hogy Németországban, Jénában tanult Kis János, Sopron neves költője is, aki személyesen ismerte a német drámaírót. Sőt mi több, Schiller nevét gyakran ott találjuk a soproni költő és Kazinczy Ferenc levelezésében. Így nem csoda, hogy az ismert soproni irodalmár, Bárány Boldizsár, a Bánk Bán első bírálója is ápolta Schiller kultuszát.
A korabeli drámáknak fordítója is akadt a városban Dóczy Lajos személyében, majd őt az ugyancsak soproni diák, Ihász Imre követte, aki az első fővárosi magyar színtársulatnak is lefordította az Ármány és Szerelmet, akkor még Szövevény és Szerelem címmel.
Vértes Ilona "A soproni német színészet története" című munkájában azt is leírja, hogy az Esterházyak fertődi kastélyának udvari színházában már 1785-ben bemutatták az Ármány és Szerelmet, valamint a Fiesco-t, ezzel megelőzve a császárvárosi előadásokat is. Sopronban pedig az 1792/93-as évadtól öt Schiller-darabot tűztek műsorra, köztük a Haramiákat, a Stuart Máriát és a Don Carlos-t. Az 1800-as évek második felében már magyarul is játszottak ezeket a műveket a színészek. A Stuart Mária 1875-ös előadásában Jászai Mari alakította a főszerepet.
Az egykori költő kultusza sokáig élt: Sopron 1841-ben felavatott új színházában a mennyezeti freskódíszben együtt jelenítették meg Goethe és Schiller arcképét. Később pedig a Bécsi utca 25. szám alatti épületnek a Schiller csarnok nevet adták a soproniak.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59